AP: Csatáry ügye megalapozottabb, mint Képíróé volt
Csatáry szerepe rendőrtisztként és egy „internáló tábor főnökeként” részletesen dokumentált, és több szemtanú is bizonyítja, hogy milyen kegyetlenül bánt a zsidókkal, írja az Associated Press. A cikk megjegyzi, a kassai táborból tizenkétezer embert küldtek a halálba.
A hatóságok azzal vádolják Csatáry Lászlót, hogy „törvénytelen módon kínozta az embereket”, amikor 1944-ben részt vett a fogvatartottak bevagonírozásában, kutyakorbáccsal ütötte őket, és megtiltotta, hogy szellőzőnyílást vágjanak a vagonokra. A 97 éves férfi életfogytiglani börtönre számíthat.
A férfira a Simon Wiesenthal Központ vezetője, Efraim Zuroff hívta fel a magyar hatóságok figyelmét még tavaly szeptemberben. A Központ 2002-ben indította el a sokakat megosztó Utolsó Esély Művelet nevű projektjét: jutalmat ajánlottak azoknak, akik információval tudnak szolgálni a háborús bűnösökről.
Ők kutatták fel Képíró Sándort is, akit viszont bizonyíték hiányában tavaly felmentettek. A cikk Csősz László történészre hivatkozva megemlíti, hogy a kerekesszékben ülő Képíró a tárgyalás során kórházba került, ez pedig a társadalom rosszallását váltotta ki az eljárással szemben.
Zuroff akkor kitartott amellett, elég bizonyíték volt arra, hogy Képírót az igazságszolgáltatás elé állítsák. A bíró kezelte „túl szelektíven” a bizonyítékokat. Zuroff szerint a Csatáry-ügy más, több szemtanú is bizonyítja ugyanis a kegyetlenkedéseit, és a dokumentumokat már átadták az ügyészségnek. A cikk Csőszt idézve azt írja, az eset annyiban is eltér, hogy Csatáry kassai „gettóparancsnoki” tevékenysége részletesen dokumentált. A cikk Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogban jártas szakembert, a Csatáry-ügy kutatóját is idézi, aki szerint a Képíró-per miatt hatalmas politikai nyomás volt az ügyészségen. Ráadásul csak az eljárás során vált világossá, hogy nincs elegendő bizonyíték. A Csatáry-ügy viszont sokkal megalapozottabb.
Csatáryt egyébként háborús bűnök miatt 1948-ban halálra ítélték Csehszlovákiában. A férfi Kanadába szökött, ahol 1955-ben állampolgárságot kapott. Mikor kiderült, hogy nem számolt be a náci megszállókkal való kapcsolatáról, a hatóságok megtévesztése miatt elvették állampolgárságát. Felelősségre vonni már nem tudták, Csatáry 1997-ben visszatért Magyarországra, azóta Budapesten él.
Az AP megszólaltatta a Szegedi Tudományegyetem egyik történészét, Karsai Lászlót is, aki szerint elég sok kérdés felvetődik Csatáry történetével kapcsolatban. Megjegyzi, hogy míg Csatáryt Csehszlovákiában halálra ítélték, addig felettesei, a kassai polgármester és a rendőrfőnök Magyarországon csak börtönbüntetést kaptak. Karsai, aki egyébként egy holokauszt-túlélő fia, éles kritikával illette Zuroffék módszerét. Ugyan szemtanúk állítják, hogy Csatáry szadizmussal bánt az emberekkel, arra semmi bizonyíték, hogy tudta volna, haláltáborokba viszik őket a vonatokon. – 2012-ben tudni, hogy a vonatok Auschwitzba mennek, más, mint ugyanezt tudni 1944-ben. És még ha tudta is, hogyan bizonyítjuk, hogy tudatában volt annak, mit is jelent Auschwitz?
