Értesüléseink szerint a levél három csomópont köré csoportosította a kritikákat. Gond van a kormány által bevezetett új projektértékelési rendszerrel (a kormányzat alkalmazásában álló szakértők értékelik az uniós támogatásra aspiráló projekteket), a projektkiválasztás gyakorlatával (a miniszterelnökség átnyúlhat az irányító hatóság feje fölött, felülbírálva a nyilvános szempontrendszer alapján összeállított támogatási listát), illetve a kormány előlegfizetési gyakorlatával (50 százaléknyi előleget fizetnek a támogatást nyert projektekre bankgarancia nélkül, így a projekt elbukása esetén az adófizetőkre hárul a finanszírozás).
|
| Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Hangsúlyos bírálat érte az egyes térségek hosszú távú fejlődését meghatározó kulcsprojektek kiválasztását, és láthatóan zavarja a bíróságot az a gyakorlat is, amelyben a kormány jogszabályban jelöl ki olyan konkrét fejlesztési célokat, amelyeknek – pályázat ide vagy oda – mindenképpen támogatást kell kapniuk a megjelölt operatív programokból (így jutott pénzhez tavaly a miniszterelnök szívének kedves felcsúti kisvasút is).
Úgy tudjuk, a problémáról a kormány magas (egyes források szerint miniszterelnöki) szinten egyeztet Brüsszelben, és a támogatások ügye mellett a paksi bővítés, illetve a migrációs politika is az asztalra kerül.
Brüsszeli információk szerint nem elképzelhetetlen valamiféle árukapcsolás, ami azonban csak úgy képzelhető el, hogy a paksi beruházás átengedése, illetve az összességében mintegy 9000 milliárdos támogatási kassza felszabadítása érdekében a bevándorlás kérdésében engednie kell – ezzel függhet össze, hogy a beharangozott alkotmánymódosítás pontjai teljes összhangban állnak a most újraformálódó európai migrációs elképzelésekkel (és az is, hogy az atomerőmű-bővítést a Fideszhez hasonlóan fenntartás nélkül támogató Jobbik szinte látatlanban a támogatásáról biztosította az alkotmány átírását). Lázár ugyanakkor már a legutóbbi Kormányinfón egyértelművé tette, hogy arra számít: a népszavazás miatt Brüsszel bosszút fog állni – amennyiben a támogatások kérdését nem sikerül elrendezni, nyilvánvalóan az lesz a kormányzati narratíva, hogy ez a visszavágás a voksolásért.
A kormány szerint nem lesz forrásvesztés
A magyar uniós pénzek megtagadásának veszélye nem azért jelent meg a horizonton, mert valaki haragudna ránk. A tagországoknak minden pénzügyi ciklus elején le kell adni, hogyan működik a források célba juttatásának rendszere. Amennyiben a vizsgálatok során arra jutna az Európai Bizottság, hogy ez a struktúra nincs összhangban az unió által előírt szabályokkal, s az alapelvekkel, akkor bizony megállíthatja a pénzek lehívását – hangsúlyozta kérdésünkre Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) korábbi elnökhelyettese. Szerinte a kifogások arra vonatkoznak, hogy az uniós forrásokat politikai szempontok alapján költik el, és szembetűnő a Bizottság számára a korrupció jelenléte. Heil Péter megjegyezte: az ügynek semmiképpen nem tesznek jót azok a hírek, amelyek szerint például önkormányzati szinteken a népszavazás kapcsán is elhangzottak olyan mondatok kormánypárti oldalról, hogy az emberek menjenek el szavazni, különben a település szerényebben kap fejlesztési forrásokat.
A vonatkozó híradások több ponton is tévednek – jelentette ki lapunknak Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára. Úgy vélte a vázolt „alaphelyzet téves": előre bejelentetten a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programokat (GINOP) ellenőrizték az auditorok, akik a nyár során jártak Magyarországon, és még nem készült el az a jelentés, amelyre Magyarország reagálhatott volna, így teljes folyósítás-zárlatról beszélni alapok nélküli jóslat. Mint elmondta, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János szeptember közepén tárgyalt a Bizottság egyik főigazgatójával, Marc Lemaitre-rel. „Az ott elhangzottak alapján ki merem jelenteni, hogy Magyarország abban második kategóriában marad, amelybe most is sorolják" (az átsorolás, vagyis a harmadik kategória járhatna a pénzcsap elzárásával). Megjegyezte: eddig 272 pályázati felhívást hirdettek meg, amelyek összértéke 6391 milliárd forint. A támogatott projektek száma összesen 16273, közülük 1905 rendelkezik kifizetéssel 804 milliárd forint összértékben. Az államtitkár jelezte: a ciklusban eddig Brüsszelből 320 milliárd forintnyi forrás érkezett meg
A bizottsági olvasat
Brüsszel elsősorban az egyenlő versenyfeltételeket és a pályázatok kiválasztásának az átláthatóságát hiányolja a közösségi támogatások magyarországi felhasználásában — mondták lapunknak az Európai Bizottsághoz közeli források, megerősítve, hogy ezekről a problémákról már jó ideje egyeztetnek az illetékes uniós és magyar hatóságok.
Az Európai Bizottság jelenleg információkat gyűjt arról is, hogy a pályázatok kiválasztásával és ellenőrzésével megbízott magyar irányító hatóságok működése megfelel-e az előírásoknak,
a tapasztalatairól pedig részletes véleményben fog beszámolni.
