Vajon milyen eredmény jönne ki a népszavazáson, ha a hivatalos kérdés mellett – akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok kötelező betelepítését? – egy másikra is lehetne szavazni: akarja-e, hogy Orbán Viktor az első kérdésre adott nem szavazatok elsöprő többségét felhasználhassa hatalmi monopóliuma megerősítésére, Magyarország jogrendjének további eltorzítására? Biztos vagyok benne, hogy erre a kérdésre sokkal több nemet ikszelnének be, mint ahány igent a kötelező betelepítésre.
A kampányfinisben tovább töredezik Orbán ellenzéke. Ami az Együttben történik, vagy legújabban Pukli István kilépése a Tanítanék Mozgalomból, Mészáros Istváné a Magyar Helsinki Bizottságból, azt jelzi, hogy sokan választani kényszerülnek a politikai, ideológiai realitás és az Orbán-ellenesség között. A Fidesz aktuális csapdája: akinek nem kell Orbán és a politikája, annak a migránsok kellenek. Ennek megy elébe az Alföldi Róbert és társai által szervezett szeptember 30-i demonstráció, amely azonban megosztja, netán szétszakítja azokat a szakmai ügyeket képviselő ellenzéki csoportokat is, amelyek korábban érdemi ellenerőt tudtak felmutatni.
Csapdában vannak ők is. Hiába mondják, hogy csak a rosszul működő közoktatást, egészségügyet akarják megjavítani, nem a kormányt megbuktatni, ha a kormány csak az erőből ért. Ha nagyobb tüntetés van, engedni látszanak, ha a következő fordulóban kevesen sztrájkolnak, akkor azt is visszaszívják, amit egyszer már megígértek. Kis ideig úgy tűnt, a Klik reformját a tanárlázadás kényszerítette ki – mostanára kiderült, hogy a „reform" fő iránya éppen az, amit a hatalom eredetileg is akart: a totális államosítás.
