galéria megtekintése

Magasabb fokozatba kapcsolt az űrverseny

3 komment

Nyusztay Máté

Mintha csak a kezdőrúgásra vártak volna, úgy bolydította fel a versengő űrhatalmakat a SpaceX magán űrvállalkozás vezetőjének közelmúltbeli bejelentése a Mars kolonizálásáról. Amióta Elon Musk vázolta nagyívű terveit, valamennyi mértékadó űrhatalom és cég hasonlóan nagyszabású programokkal állt elő, illetve "mérföldkőnek" tartott tesztek bejelentésével gondoskodott róla, hogy kivegye a részét a Mars-őrületből.

A SpaceX Kurva Nagy Űrhajójának (Big Fucking Spaceship) látványterve
A SpaceX Kurva Nagy Űrhajójának (Big Fucking Spaceship) látványterve
SpaceX

A Mars körüli hájphoz előzőleg Kína is hozzájárult, amikor szeptember közepén pályára állította második saját űrállomását, amivel a 2020-ra tervezett Mars-missziót készítik elő. Ez már önmagában is arra késztethette a többi űrhatalmat, hogy felpörgesse saját Mars-programját, amit csak tovább fokozott a magán űrvállalkozások erősödő rivalizálása.

 
Mennyei Palota - a második kínai űrbázis
Mennyei Palota - a második kínai űrbázis

Az időzítés persze nem feltétlenül volt szándékos, hiszen számos ország évek óta dolgozik a maga Mars-küldetésén. De ezzel együtt is figyelemre méltó előrelépéseket jelentettek be egyetlen hét alatt. A NASA például nemrég közölte, hogy 25 éven belül embert küldenek a Marsra (igaz, ez az űrhivatal jövő évi költségvetésének elfogadásához kötődött, nem állt közvetlen összefüggésben Musk terveinek beharangozásával). A napokban az ENSZ is bejelentette, hogy ők is beszállnak az űrversenybe, most pedig az Európai Űrügynökség (ESA), a Blue Origin és a Boeing is felszállt a "Mars-vonatra".

Exit

Az Európai Űrügynökség például a tervezett marsjárójával ért el egy fontosnak mondott mérföldkövet: a 2020-ra tervezett ExoMars űrszondát és a Schiaparelli leszállóegységet március óta tesztelik, most már a leszállást gyakorolták vele, bár még csak Németországban.

Az ESA tájékoztatása szerint a Schiaparelli sikeresen végrehajtott egy időzített parancssort, ami azért fontos, mert a landernek akkor is működőképesnek kell maradnia, ha valamilyen okból megszakadna vele a kapcsolat.

Boeing: Mi leszünk az elsők

A SpaceX egyik legnagyobb riválisa, a Boeing is bevitt egy ütést Musknak a napokban: Dennis Muilenburg, a repülőgyártó cég vezérigazgatója azt nyilatkozta: meggyőződése, hogy

az első űrhajós, aki leszáll a Marsra, Boeing rakétával fog utazni.

A bejelentés több volt egyszerű fricskánál: a Boeingnek több évtizedes tapasztalata van az űrkutatásban, míg a SpaceX ígéreteivel ellentétben máig nem tudott összehozni egy emberes űrutazást. A Boeing annak idején részt vett a Saturn V óriásrakéták fejlesztésében, amelyekkel az első űrhajósokat juttatták el a Holdra. A NASA-val kötött szerződésük alapján pedig most ők építenek egy hasonló méretű új rakétát, a 2018-ban debütáló SLS-t, amellyel az amerikai űrügynökség tervezett Orion űrhajóját repítik majd a Marsra.

A Boeing rakétája repíti majd a Marsra az Oriont
A Boeing rakétája repíti majd a Marsra az Oriont
NASA

(A SpaceX saját fejlesztésű - az SLS-nél jóval nagyobb - rakétája, a Falcon Heavy 2017 elején készülhet el. Ezzel hajtanák meg a Dragon robotűrhajót, amit 2018-2020 között indítanának a Marsra, az első űrhajósok fellövését pedig 2022-ra halasztották)

Elon Musk amúgy nem jött zavarba a Boeing izmozásától:

"jó dolognak tartom, ha több vasat tartunk a tűzben"

- idézte a  SpaceX alapítóját Business Insider.

A két cég rivalizálásából nevető harmadikként a NASA profitálhat, hiszen több opció közül válogathatnak, ami csak felgyorsíthatja a saját űrprogramjukat.

Felszáll az Orion

A napokban a NASA is megkezdte Orion űrhajójának első tesztjeit. Egyelőre csak az űrhajó ejtőernyőit tesztelték: az arizonai sivatag fölött egy C-17-es repülőgépről dobtak ki egy nyíl alakú tesztjárművet, ami sikeresen földet ért az Orion sorozatban kinyíló ernyőivel. Először két kisebb ernyő nyílt ki, majd rögtön le is vált, két másikkal pedig stabilizálták és lelassították a rakományt. Ezután további 3 kisebb ernyő is kinyílt, amivel a 3 fő ernyőt nyitották ki - utóbbiakkal landol majd az Orion kapszula.


NASA

A teszteket több mint két évig folytatják, az Orion először 2018-ban indulhat - egyelőre "csak" Hold körüli pályára - a Boeing SLS rakétájával. Az első űrhajósokat 2021-től szállíthatja az űrsiklókat felváltó új amerikai űrhajó.

Az Orion-programmal párhuzamosan folynak a 2020-ra tervezet Marsra szállás előkészületei. A napokban a kaliforniai űrrepülőtérről fellőtték a leszállóegységük prototípusát, ezzel a leszállás precizitását segítő navigációs kamerákat tesztelték. A berendezésnek egy megadott területen kellett autonóm módon leszállnia.

A NASA marsjárójának tesztje
A NASA marsjárójának tesztje
NASA

Az optikai navigációs rendszer lényege, hogy a terepről készített képek és a térképek összevetésével az űrhajó ki tudja kerülni az útjába kerülő akadályokat. A NASA szerint a szintén mérföldkőnek számító teszt sikeres volt.

Kék kezdet

Mindeközben a SpaceX másik riválisa, a Blue Origin magán űrvállalat is gőzerővel dolgozik saját űrprogramján. A Jeff Bezos milliárdos által alapított cég alapvetően az újrahasznosítható rakéták és űrhajók terén, elsősorban az űrturizmus szektorában verseng Muskékkal. Saját fejlesztésű űrhajójuk, a New Shepard tesztelésében ők is fontos állomást értek el szerdán, amikor sikeresen kilőtték, majd ejtőernyővel visszahozták az indítóplatformra a kapszulájukat, majd pedig a rakéta gyorsítófokozatát is. Ezzel többek között a katapultot tesztelték, amivel ugyan az űrben nem sokra mennek, de egy balul elsült kilövéskor életeket menthet.

A hatfős New Shepardot egyelőre csak szuborbitális Föld körüli pályára szánják, az első turistautakat 2017-re tervezik.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.