Csütörtökön útnak indították Kína második űrállomását, a Tiangong 2-t egy Hosszú Menetelés 7 rakétával. A második Mennyei Palotának nevezett modul fellövésével egy még nagyobb szabású küldetést, a Mars meghódítását készítik elő.
 |
| Kilövés! Reuters |
A kínai űrkutatási hivatal azt tervezi, októberben két űrhajóst küldenek fel a Shenzou 11-es űrhajóval, akik egy hónapig szolgálnak majd az új űrállomáson.
A 14X4 méteres, 20 tonnás, henger alakú modulban elsősorban a hosszabb távú emberes küldetések és újratankolás technológiáját tesztelik, de többek között gyógyszerkísérleteket is végeznek majd. A Föld körül keringő űrlabor kezdetben 2 űrhajós ellátására alkalmas, de legfeljebb csak 30 napig tartózkodhatnak a fedélzeten (összehasonlításul: az ISS-en egyszerre hatan tartózkodhatnak, maximum fél évig).
 |
| Tiangong-2 Sputnik News |
Kína még 2011-ben építette meg első űrállomását, amelyhez több űrhajó is dokkolt, számos űrhajós tartózkodott már a fedélzetén, mielőtt idén márciusban kivonták a forgalomból.
 |
| A Tiangong 1 űrállomás (bal felső képen) dokkolása a Shenzhou 8 űrhajóval (jobb felső kép) 2011-ben, ahogy azt a pekingi irányítóközpontból látták REUTERS/CCTV via Reuters TV |
Az újabb, moduláris űrállomás fontos mérföldkő Kína ambíciózus űrprogramjában, hiszen eddig csak Oroszország és az Egyesült Államok épített saját űrbázist, előbbi a Mirt, utóbbi a jelenleg is működő Nemzetközi Űrállomást (ISS). Igaz, az ISS több ország közös erőfeszítésének eredményeként épült fel, viszont Kínával az USA nem volt hajlandó együttműködni, mivel biztonsági kockázatnak tartották a kínai hadsereg bevonását a civil űrkutatási programokba. A Pentagon egyébként Kína saját űrállomásának "civilségét" illetően is szkeptikus.
 |
| A Shenzhou-9 űrhajó a Hosszú Menetelés hordozórakétán Reuters/China Daily |
A kínaiak nyomulását jelzi, hogy csak ebben az évben 20 űrküldetést terveznek (köztük egy robotűrhajó dokkolását az űrállomással), és már javában zajlik a legújabb, Hosszú Menetelés 5 elnevezésű, nagy teherbírású hordozórakéta fejlesztése is, amivel az új űrlaboratórium moduljait szállítják majd.
2003: Az első kínai űrhajós az űrben
2011: Az első kínai űrállomás pályára állítása
2013: Az első kínai holdjáró leszállása
2016-2020: Felépítik a második kínai űrállomást
2018-2022: Felépítik a harmadik kínai űrállomást
 |
| Fantáziarajz a Tiangong-3-ról |
2020. Leszállás a Hold sötét oldalán
2020: Az első kínai marsjáró leszállása
2025: Az első kínai űrhajós holdraszállása
Az egyre ambíciózusabb kínai űrprogram újabb célja, hogy két év múlva a Hold Földről látható, míg 2020 körül a túlsó, "sötét" oldalára küld leszálló egységet – utóbbit a világon elsőként tenné meg.
Az életért mennek a MarsraÚtjára indították az európai és az orosz űrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz első közös Mars-expedícióját hétfőn a kazahsztáni Bajkonurból.
Kínai zászló a Marson?.
Lehúztam az eget, megsimogattam a csillagokat.
A csillagász boraNobel-díjat kapott, mert társaival felfedezte, hogy a világegyetem gyorsulva tágul.
