Bő két éve, 2014 nyarán az MNB nem sajnálta a pénzt az Eiffel Palacért. A Nyugati tér közelében levő nyolcszintes irodaházért nettó 14 milliárd (bruttó közel 18 milliárd) forintot, becslések szerint az akkori piaci ár másfélszeresét fizette a jegybank egy részben offshore hátterű, részben magyar tulajdonos által birtokolt, Eiffel Palace Kft. nevű cégnek.
Az Eiffel Palace Kft. felújítva adta el az irodaházat, a beruházást pedig az Unicredit finanszírozta. Azzal, hogy a jegybank jó áron megvásárolta az egész ingatlant, nem kevés pénzért, közvetve nem kis szívességet tett az Unicreditnek.
Az adásvétel körvonalazódásáig kevésbé tűnt jó húzásnak a használt irodaház megvásárlása és felújítása összesen durván 30 millió euróért (kb. 9 milliárd forintért), illetve ennek a projektnek a meghitelezése, mert az Átlátszó által idézett marketinganyagban 63 százalékos kihasználtságról beszéltek. Vagyis a luxusingatlanban az irodáknak nem egészen a kétharmadára volt előzetesen leszerződve ügyfél. Az ügylet nyélbe ütésével azonban az Eiffel Palace Kft. – a piaci értékbecsléseket alapul véve – busás haszonra tett szert, az Unicredit Banknak pedig megtérülhetett a kihelyezett a nem konkretizált összegű – hitele. Ezt aztán újabb projektekre helyezhették ki.
|
Patai Mihály és Matolcsy György: felnéznek egymásra
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
Az Unicredit az elmúlt években felívelő pályán van. Éveken keresztül a hetedik legnagyobb magyar banknak számított a Patai irányította hitelintézet, aztán 2014-re már a harmadik, tavaly már a második helyre kapaszkodott fel – írta a Portfolio.hu pénzügyi szakportál a banki mérlegfőösszegek alapján. Ráadásul tavaly „meglepően magas", csaknem 40 milliárdos adózott profitot tudott felmutatni – az átlagosnál több nagyvállalati ügyféllel bíró – bank a megelőző évi 16 milliárdos plusz után. A Portfolio.hu finoman meg is jegyezte, hogy nem feltétlenül a fő tevékenységnek tekintett hitelezésen, számlavezetésen hízhatott nagyra az Unicredit, hanem a pénzügyi műveleteken elért eredmény is jelentős lehetett, szembetűnő például, hogy az állampapír-piaci vásárlásokban aktív volt a bank.
Jó ideje tartják magukat azok a híresztelések, miszerint a Magyar Bankszövetség élére 2011 tavaszán megválasztott Patai többször úgy nyilatkozott a bankszövetség nevében, hogy a szervezet több tagja csak utólag értesült ezekről a megnyilvánulásokról és azok tartalmáról. Patai 2012 novemberében ugyan lemondott a szövetség éléről – arra hivatkozva, hogy a kormány felrúgta a bankszövetséggel nem sokkal korábban kötött egyezséget, elhalasztva a bankadó csökkentését és többszörösére emelve a tranzakciós illetéket –, de 2013 márciusában újra őt ültették a szervezet elnöki székbe. Patai több megszólalásában is Matolcsy, illetve az általa képviselt gazdaságpolitika mellett tört lándzsát.
Az ingatlanbérlet kapcsán felmerül az összeférhetetlenség. – A jegybank elnöke és a felügyeletére bízott egyik bank vezetője között nem lehet sem baráti, sem üzleti viszony. Ha ez a lakáskiadás tényleg megtörtént, arra a milánói Unicreditnek is az olasz bankfelügyeletnek is lépnie kell – így kommentálta az ügyet a Bankszövetség Patai előtti elnöke, az egykori Raiffeisen-vezér a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában. Lapunk levélben fordult az Unicredit olaszországi központjához, azt tudakolva, Patai Mihály bejelentette-e ezt a lakáshasználatot. Szerettük volna megtudni, hogy mindez összeegyeztethető-e a pénzintézet belső szabályaival és indul-e az ügyben vizsgálat. – No comment – jött a válasz az olasz bank kommunikációs osztályától. Az Európai Központi Bankot pedig arról kérdeztük, hogy mindez összeegyeztethető-e az uniós szabályokkal és indítanak-e vizsgálatot. Válasz lapzártánkig Frankfurtból sem érkezett.
Meglepően hamar reagált viszont az ellenzék. Az LMP kíváncsi arra, miként lehet a Bankszövetség elnökének lakásából levezényelni a „bankok elleni szabadságharcot". – Ha Orbán Viktor nem mondatja le Matolcsyt, a DK az Európai Központi Bankhoz fordul – közölték.
(A cikk elkészítésében közreműködött: Varga G. Gábor)
