Ám - mint arról korábban a Népszabadság beszámolt - az NVI sem tudott adatokat adni arról, hogy a külhoni választók névjegyzékéből az elmúlt években hány elhunytat kellett törölni. Az NVI továbbirányított minket a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához (KEKKH). Múlthét csütörtökön megkerestük a KEKKH-t is, ahol a sajtóosztály egyik munkatársa másnapra ígért választ, de az mostanáig nem érkezett meg.
A kettős állampolgárság 2010-es bevezetése óta a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint 800 ezer határon túli magyar tette le az állampolgári esküt. Közülük a szeptember 17-i határidőig 275 ezren kérték felvételüket a választói névjegyzékbe. Regisztrációra 2013 óta van lehetőség, 195 ezren még a 2014-es parlamenti választás előtt jelentkeztek be az NVI-nél. Nekik nem kell megújítaniuk a regisztrációjukat, tíz évig rajta maradhatnak a listán.
Tehát az a 154 ezer külhoni választópolgár, aki a kvótanépszavazáson voksolt, a 2018-as, 2022-es és 2026-as országgyűlési választás előtt is kapni fog szavazólapot. Jelentős részük egyébként Romániából regisztrált, s a 2011-es népszámlálás alapján az erdélyi magyarok halálozási rátája magasabb, mint a többségi társadalomé. Így valószínű hogy a regisztráltak közül jó néhányan meghaltak.
A KEKKH vezeti az anyakönyvi adatokat, ám csakis a hazai születéseket és halálozásokat tartja nyilván, hiszen idehaza a kórházak, az orvos vagy az öröklési ügyeket intéző rokonok jelentik, ha valaki elhunyt. Nem lehetnek adataik a külföldön élő, az utóbbi években állampolgárságot szerzett magyarokról, legfeljebb akkor, ha a rokonok nem felejtik el, hogy szerettük magyar állampolgár is, és bemennek a magyar külképviseletre, bemutatni a halotti anyakönyvi kivonatot.
A KEKKH-nak elvileg lehetnek adatai az ilyen bejelentésekről, ezért is furcsa, hogy semmilyen választ nem kaptunk tőlük, ahogy a kormány sem tud információt szolgáltatni, pedig a hivatal irányító szerve a belügyi tárca, közvetve tehát a kabinet.
A kérdést felvető, a pénteki sajtótájékoztatóján a választási csalás lehetőségét sem kizáró Szávay azt mondta, őt nem elégítette ki az igazságügyi miniszter válasza, egyesen a miniszterelnökhöz, Orbán Viktorhoz fordul, hogy kiderítse, eddig hány halottat húztak ki a névjegyzékből, továbbá törvényjavaslatot nyújtanak be a választási eljárásól szóló jogszabály módosítására.
Jogászok szerint megoldást jelenthetne, ha minden szavazás előtt, de legalábbis négyévente meg kéne újítani a regisztrációt. Viszont hosszú távon ez a Fidesz ellenére lenne: a regisztráció rendszeres megújítása visszavetné a szavazati kedvet, márpedig 2014-ben a külhoniak 95 százaléka a kormánypártra voksolt.
