az utasítást maga Orbán Viktor írta alá.
A TASZ összefoglalja, hogy 2014 áprilisától kezdve több mint félszáz törvényesen működő hazai civil szervezetet hurcolt meg a kormányzat. Két év alatt összesen 62 civil szervezetet vont be vizsgálatába a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. Négy alapítvány adószámát próbálta meg felfüggeszteni 15 hónapon át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendőrség körülbelül 16 hónapon át nyomozott, 7 szervezetet vizsgált kiemelten egy éven keresztül a NAV, és 7 szervezetet ellenőrzött az ügyészség.
Az eljárások nyomán egyetlen civil szervezetet sem marasztaltak el, és legalább egy esetben bíróság is kimondta, hogy
az eljárás indokolatlan és törvénytelen volt.
Az eset azért is pikáns, mert a 444.hu emlékeztetett rá, hogy 2015 februárjában Orbán interjút adott a Franfurter Allgemeine Zeitungnak, és abban arra a kérdésre, hogy követ-e politikai utasításokat az ügyészség, kijelentette: ilyen utasítást adni és elfogadni bűncselekmény. „Ezt most hallom először" – mondta arra a felvetésre, hogy csak a véletlen műve volt-e, hogy a civil szervezetek szerepét taglaló beszéde után hatósági eljárások kezdődtek az egyik érintett szervezetnél.
A TASZ Lázárt sejtette a háttérben
– Rendkívül meglepett minket, hogy maga a kormányfő adott utasítást az ellenőrzésre, mert mindvégig azt hittük, a KEHI-t irányító Lázár János kezdeményezte azt – mondta kérdésünkre Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója.
Az ügynek szerinte az egyik eredménye mindenképpen az, hogy világossá vált: kinek kell vállalnia a felelősséget azért, hogy civil szervezeteket hurcoltak meg, s gyanúsítottak bűncselekmények elkövetésével. Sajnálatosnak tartja, hogy gyakorlatilag
pártpolitikai célokra használta fel a kormány a saját ellenőrző apparátusát, de még a rendőrséget is.
Amúgy a civilekkel a KEHI-nek nemigen van dolga – hangsúlyozta Szabó Máté Dániel –, mert a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást kellene ellenőriznie. Ezért sem adtak át annak idején egyetlen iratot sem, bár részben a TASZ is felhasznál közpénzeket, a támogatási alapból származó forrásokat.
Szabó Máté Dániel szerint azonban ezekkel nem a KEHI-nek, hanem a közvéleménynek tartoznak elszámolással. Ezért a vizsgálat megindulása után a gazdálkodásukkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot nyilvánosságra hozták, és utána a TASZ-t már nem is vegzálták.
A jogvédő szervezet még egy dolgot elért: kiderült, hogy a döntés-előkészítő iratok körét szűkebben kell értelmezni, és a kormány nem titkolhatja el, hogy egy-egy intézkedésnek ki volt a kezdeményezője. Szabó Máté Dániel ezért úgy látja, precedensértékű pert nyertek.
Ráadásul kiderült – tette hozzá –, hogy nem jött be a KEHI-nek az a védekezése, amely szerint az adatot nem ott, hanem az ellenőrzésre utasítást adó személy által vezetett szervezetnél kezelik. Ami egyébként igen jónak tűnő ötlet volt, mert ha nem tudják, ki kezdeményezte az ellenőrzést, elég nehéz pert indítani ellene.
Hogyan működik a KEHI?
„A kormányzati ellenőrzés az ellenőrzött szerv szervezetétől függetlenül működő, elsősorban a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység" – ez áll a KEHI működését szabályozó kormányrendeletben.
A hivatalt különben a „kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter" – vagyis Lázár János – irányítja, s ő tesz javaslatot a szervezet elnökének személyére is. Ugyancsak Lázár nyújtja be a kormánynak az éves ellenőrzési tervet, illetve a KEHI beszámolóit is.
A kormány eseti döntése, a miniszterelnök vagy a miniszter utasítása alapján a hivatal elnöke soron kívüli kormányzati ellenőrzést rendel el. Az e körbe tartozók ugyanakkor a „már folyamatban lévő kormányzati ellenőrzés kiterjesztésére, módosítására vagy megszüntetésére" utasítást adhatnak.
A Miniszterelnökségtől szerettük volna megtudni, mennyire gyakori, hogy Orbán Viktor maga ad utasítást ellenőrzés lefolytatására. Érdemi válasz helyett Havasi Bertalannak, a Miniszterelnök Sajtóiroda vezetőjének szűkszavú közleményére hívták fel a figyelmünket: „A magyar állam azért tart fenn ellenőrző szerveket, hogy ellenőrizzék a közpénzek törvényes felhasználását és a szervezetek jogszerű működését. Természetesen a jövőben is ez fog történni".
