galéria megtekintése

Trump és Orbán hívei hasonlítanak

8 komment

Horváth Gábor

Ethan Epstein szerint Amerikában is vannak, akiknek tetszik Vlagyimir Putyin keménykezű vezetési stílusa. Például a republikánus elnökjelöltnek és követőinek.

– Van-e hasonlóság Donald Trump és Orbán Viktor között?

– Azt hiszem, hogy Trump kevésbé kifinomult politikai személyiség, mint a magyar miniszterelnök. A karakterükben vagy a képességeikben nincs sok hasonlóság. Trump például több kérdésben is csődöt mondott. Viszont ami hasonló, az a támogatóik motivációja. Azokban, akikhez szólnak, több a közös, mint bennük magukban.

– Mennyire fontos a kampányban a bevándorlás, illetve mennyire sikeres Trump kísérlete, hogy ezt összekapcsolja a terrorizmus jelentette fenyegetéssel?

 

– A bevándorlás mindenképpen fontos kampánytéma. Azt mondanám, hogy Trump ennek köszönheti az elnökjelöltséget. A kontextus persze más, mint Európában, hiszen az Egyesült Államokba érkezők túlnyomó többsége spanyol ajkú, mexikói, közép-amerikai vagy karibi. Ők nyilvánvalóan nem terroristák. Ugyanakkor az utóbbi években több olyan terrortámadás is volt, amelyet második generá­ciós bevándorló, például Afganisztánból vagy Pakisztánból érkezettek gyermeke követett el. Az ő esetükben van kapcsolat a bevándorlás és a terrorizmus között. Ennek ellenére a kampányban

a bevándorlás sokkal inkább gazdasági és kulturális kérdés, semmint biztonsági. Egyszerűen nincsenek mexikói terroristák.

Azokat az érveket halljuk, hogy a jelenlétük csökkenti az amerikaiak bérét, vagy elveszik az itteniek munkáját. Tehát a bevándorlás és a terrorizmus kapcsolata nálunk távolról sem olyan égető kérdés, mint a többségükben muszlim menekültek esetében.

– Trump sokat beszél Amerika hanyatlásáról, míg az óceánnak ezen az oldalán Európa gyengülése kelt aggodalmat. Ha az USA és az EU is visszaszorul, kinek a csillaga emelkedik?

Trump a bevándorlás témájának köszönheti az elnökjelöltséget
Mike Segar / Reuters

– Az Egyesült Államok és Európa valóban párhuzamosan gyengül, általában véve a Nyugat hatalma van csökkenőben. Közülük talán Amerika van jobb helyzetben, itt növekszik a gazdaság és a lakosság, ami Európa nem minden régiójára jellemző. Ugyanakkor nem kétséges, hogy Kína ereje növekszik. Hamarosan az övé lesz a legnagyobb nemzeti össztermék, egyre többet tud költeni a hadseregére. Úgyhogy Trumpnak ebben igaza van, a Nyugat a Kelethez képest relatíve hanyatlik.

– Itt sokan hiszik azt, hogy az USA szándékosan gyengíteni akarja Európát, mert versenytársat lát benne. Mi ebből az igazság?

– A jelenlegi helyzetben nem sok. Az Egyesült Államok előtt álló két legnagyobb kihívás Kína, illetve az iszlám terrorizmus. Amerikának mindkét esetben egy erősebb Euró­pa lenne előnyös, amely a terhek nagyobb részét tudná viselni. Nem hiszem, hogy az amerikai döntéshozók érdekeltek lennének Európa gyengítésében.

– Az amerikai konzervatívok miként vélekednek az európai „új” jobboldalról? Látnak hasonlóságot az odaát mostanság sokat emlegetett radikális, „alternatív” jobboldallal?

– Na, ez érdekes! Egyfajta tükörképe a Trump-jelenségnek, amely szintén megosztja a konzervatív tábort. Azok közül, akiket Amerikában neokonzervatívnak neveznek, sokan kétségbeesetten szemlélik Marine Le Pen és a hozzá hasonlóan szélsőséges politikusok szárnyalását. Sok a közös vonás köztük és az amerikai „altjobb” között. Vannak aztán a populistább konzervatívok, akik inkább szövetségeseket látnak ezekben a pártokban és persze Vlagyimir Putyin Oroszországában. Ez a megosztottság részben a francia Nemzeti Fronthoz hasonló pártok hagyományos antiszemitizmusára vezethető vissza. Marine Le Pen persze megpróbálta ezt átformálni antiiszlamizmusra, de az emberek emlékezete azért elég jó. A neokonzervatívok különösen érzékenyek a nácizmusban gyökerező pártokra.

– Mégis, mit kedvelnek Putyinban a Republikánus Párt populista szárnyán?

– Elsősorban a nemzetállam felemelkedését a nemzetközi szervezetekkel szemben. Azt, hogy otthon csinálunk, amit akarunk,

és az ENSZ tehet egy szívességet. Az is tetszik nekik, hogy intézményesül az állam és az egyház kapcsolata, a kormány szövetségeseként újra virágzik Oroszországban a pravoszláv egyház. Egyáltalán, az erő érzetét. Obama kritikusainak egyik legfőbb érve az, hogy gyenge a vezetési stílusa. A jobboldalon sokan vonzódnak az erős vezető figurájához.

– Még akkor is, ha az történetesen az ellenségük?

– Hát nem paradox helyzet? Putyin mindenhol az amerikai érdekek ellen mesterkedik, és mégis vannak, akik csodálják a taktikai húzásait – ha nem is feltétlenül értenek egyet a stratégiai céljaival.

– Mire számíthat Közép-Európa egyik vagy másik jelölttől január után?

– Azt hiszem, Közép- és Kelet-Európának Trumptól van több félnivalója. Ki tudja, mi derül még ki az ő és Putyin kapcsolatrendszeréről? Trump nem nagyon bánja a Krím és Kelet-Ukrajna annexióját. Ha észt vagy ukrán lennék, sokkal jobban aggódnék Trump miatt, míg Clinton inkább fenntartaná a hagyományos szövetségesi viszonyokat. Trump sosem hagy ki egy lehetőséget, ha szidhatja a NATO-t, miközben Clintontól Obamáénál is sokkal keményebb politikára lehet számítani Oroszországgal szemben. Trumptól nyugodtan jöhetnének azok a bizonyos orosz tankok.

Ethan Epstein

Történelem szakon végzett a portlandi Reed College-ben. 2012 óta újságíró-szerkesztő a neokonzervatív irányultságú The Weekly Standardnál. Írásai többek között a The Wall Street Journal, a Slate, a Politico, a National Journal és a The Atlantic hasábjain is megjelentek.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.