Bár érvénytelen lett a referendum, a Fidesz trükkje bejött. Mozgósítani tudta korábban fásult táborát, és gyengítette a Jobbikot. Kérdés, hogy a 2008-ban kitalált taktika 2018-ban is beválik-e
Miután a fideszes politikusok két napon keresztül kínosan kerülték az „eredménytelen" szó kimondását, a keddi miniszterelnöki sajtótájékoztatón Orbán Viktor új irányt jelölt ki a népszavazási eredmény értékelését illetően. A kormányfő szerint az alacsony részvételtől függetlenül egy pártok fölötti, „nemzeti egység" alakult ki október 2-án.
Vasárnap 3,28 millió választópolgár mondott nemet a betelepítési kvótára. Ennél 1,14 millióval kapott kevesebbet a Fidesz-KDNP listája a 2014-es országgyűlési választásokon, tehát abban igaza van a miniszterelnöknek, hogy nemcsak a kormánypárti tábor szavazott nemmel. Úgy fest, most a két jobboldali párt tábora adta össze a „nemzeti egységet": két évvel ezelőtt a Fidesz és a Jobbik listáira összesen 3,4 millió voks érkezett. Árnyalhatja viszont a képet, hogy a Jobbik visszafogottan kampányolt, Vona Gábor már korábban arra számított, hogy a referendum érvénytelen lesz, így lemondásra szólíthatja fel Orbánt. Ugyanakkor a kormánypárti közvélemény-kutatók hónapok óta azt hangsúlyozzák, hogy a baloldali szavazók is elutasítják a menekültek befogadását, közülük is sokan nemmel akartak voksolni.
Azt kiderítendő, mégis kikből áll össze a nemek 3,28 milliós tábora, kidolgoztunk egy tesztet. Összesítettük, hogyan szavaztak a választók az inkább balra húzó Budapesten, illetve azon 46 településen, amelyeket baloldali polgármesterek irányítanak. Megvizsgáltuk a jobbikos települések számait is. Végül megmértük, hogyan tudott mozgósítani ezekben a helységekben a Fidesz, és kiket vitt el az urnákhoz.
