galéria megtekintése

Hirtelen senki nem emlékezett, hogyan hullott százmilliárdos pénzeső Orbán barátjára

15 komment


Marnitz István

Az MSZP frakcióvezetője elleni perben megidézett gázipari vezetők ma már alig emlékeznek arra, hogy nyerhetett az olcsó állami gázon a Garancsi Istvánhoz köthető MET.

„Öt éve történt, nem emlékszem." „Nem tudom." „Nem kellett tudjak róla." „Egy beosztottam dönthetett, de az ügy nem került az én szintemre." „Nem én döntöttem, én csak aláírtam." - sorjáztak az ilyen és ehhez hasonló válaszok abban a Pécsen zajló perben, amelyet a MET Magyarország indított Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető ellen. A Mol, illetve mások mellett Orbán Viktor kormányfő „kötélbarátja", Garancsi István áttételes résztulajdonában álló gázkereskedő az üzleti hírnevét félti a frakcióvezető megfogalmazásai miatt, és bocsánatkérésre, valamint mintegy húszmillió forint megfizetésére szorítaná Tóthot.

Tóth Bertalan (középen) ellen azok nem indítottak pert, akiket valójában bírált
Tóth Bertalan (középen) ellen azok nem indítottak pert, akiket valójában bírált
Laufer László / Népszabadság

A keddi fordulóban két volt szakminiszter - így Fellegi Tamás és Németh Lászlóné - is tanúvallomást tett. A kép azonban nem lett tisztább. Pedig a felállás igen egyszerűnek tűnik: az Orbán-kormány 2011 és 2014 között rendeleti úton az állami MVM-nek kivételesen olcsó gázt, illetve csőhasználati jogot biztosított, kizárva a lehetőségből a többi gázcéget. Az állami MVM ebbéli jogai nagy részét viszont a MET-nek adta el. A Garancsihoz közeli cég pedig az így szerzett gáz eladásával és a cső hasznosításával busás haszonra tehetett szert.

 

A per azért indult, mert Tóth mutyiról, korrupcióról, lopásról beszélt. Ezt a MET magára vette, pedig a frakcióvezető ezeket alapvetően a közpénzekkel gazdálkodó állami szereplőkkel szemben fogalmazta meg.

Ők viszont nem pereltek.

A volt miniszterek és energetikai szakemberek foghíjas emlékei közepette is számos ellentmondás rajzolódott ki. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) 2011-es rendelete az ország olcsó stratégiai gázkészleteiből 200 millió köbmétert az MVM-nek adott azzal a céllal, hogy azt - a lakosság fűtési költségeit leszorítandó - távhőcégeknek adja tovább. Az MVM arra hivatkozik, hogy a rendelet kibocsátásakor a távhőcégek zöme már leszerződött a télre, vagyis nem tudta a gázt közvetlenül eladni. Arról, hogy az NFM az MVM-et és a távhőcégeket segítő rendelet előtt egyeztetett-e az MVM-mel és a távhőcégekkel, tételesen ellentmondó állítások hangzottak el.

Az MVM kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, Bally Attila, illetve Major György, az ügyleteket tető alá hozó MVM-leánycég, az MVM Partner vezetője határozottan tagadott. Fellegi Tamás és Németh Lászlóné ugyanakkor ennek lehetőségét elviekben nem zárta ki.

Ezután az MVM arra hivatkozva adta el az olcsó gázt és csőjogokat a MET-nek, hogy az MVM-ben akkor még nem működött megfelelő gázkereskedői szervezet. Ennek megítélése ma is sokszínű. Az MVM - részben korábban a MET-nél dolgozó - érintett egykori és jelenlegi vezetői egységesen úgy nyilatkoztak: a megfelelő szervezet a szakhivatal 2010-es engedélyének feltétele volt. Vallomásában Bally azonban a MET ügyvédje kérdésére emellett úgy emlékezett, hogy gázüzletágukat kezdetben három fő képviselte, akik egymagukban nem tudtak volna eleget tenni a rendeletnek. Az MVM-esek a rendeletet kötelezően végrehajtandó szabályként értelmezték, ám mivel az MVM tulajdonosként kikötötte, hogy a gázügyletek csak nyereségesek lehetnek, ezt csak jogaik eladásával érhették el.

Az MVM-esek azt is hangsúlyozták, hogy a jogok pályázatokon keltek el, ám korábban a MET részéről hangzott el olyan vallomás, hogy őket előzetesen informálisan hívták fel a jelentkezésre az MVM Partnertől. Noha az MVM és az NFM ezután már képbe kerülhetett a gázipar kérdéseiben, a kormány egész 2014-ig évente hasonló tartalommal segítette az MVM-et (és így a MET-et).

Az ügyletekkel az MVM-csoport pontosan meg nem jelölt nyereséget ért el, a MET viszont tagadja a százmilliárdos haszon „vádját". Tóth Bertalanék azt állítják, hogy az MVM igenis alkalmas volt egymaga is a százmilliárdos összeget kinyerni a gázjogokból, az eladásokkal ennyiről mondott le, vagyis az ügyletekkel ennyi közpénz került át magánzsebekbe. (Mint kiderült, a MET annak ellenére nem ütközött az MVM offshorecég-ellenes szabályába, hogy tulajdonosai között számos offshore-szerű cég található.)

Tóth Bertalan többször is felemlítette, hogy az olcsó stratégiai gáz túlnyomó része végül nem került a távhőcégekhez. Bár ezt érdemben nem cáfolták, Fellegi úgy fogalmazott, a rendelet szerinte elérte a célját.

A per folytatódik.

Túl magasan ültek

Fellegi Tamás és Németh Lászlóné egykori illetékes nemzeti fejlesztési miniszter, valamint Baji Csaba, az MVM egykori elnök-vezérigazgatója leginkább arra hivatkoztak, hogy ők elsősorban nagyívű energiastratégiai kérdésekkel foglalkoztak, a vitatott részletkérdések viszont - ahogy Fellegi fogalmazott - a láncban nagyon távol álltak tőlük. A konkrét szerződések kapcsán az MVM-esek is több ízben úgy fogalmaztak, hogy az nem tartozott feladataik közé. A jelenleg az állami Főgázt irányító - korábban a MET-nél és az MVM-nél is dolgozó - Králik Gábor például egy szerződésről úgy nyilatkozott: ugyan ő írta alá, de azt nem ő dolgozta ki.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.