galéria megtekintése

Brüsszel úgy helyretette Szijjártót, hogy a népszavazás adja a másikat

160 komment

Á. Z.

A külgazdasági és külügyminiszter lapunknak adott interjújában azt állította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök februárban az Európai Tanácsban nem szavazta meg a felszólítást a menekültek mielőbbi áthelyezéséről, vagyis közvetve a kötelező menekültkvótáról. A testület most levélben cáfolt.

Valószínűleg fricskának szánt időzítéssel, a népszavazás másnapján erősítette meg az Európai Tanács, hogy Orbán Viktor miniszterelnök februárban megszavazta a kötelező menekültkvótáról szóló határozatot. Ez abból a levélből derül ki, amelyet Jim Cloos, az Európai Tanács kabinetfőnök-helyettese küldött válaszul Molnár Csabának, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnökének.

Szijjártó Péter. Minimum téved
Szijjártó Péter. Minimum téved
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A DK politikusa még szeptember 5-én írt Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének, azt firtatva, hogy a február 18-19-i csúcson az állam- és kormányfők egyhangúlag fogadták-e el a migránsok Európai Unión belüli mielőbbi áthelyezéséről szóló következtetést. (Az Európai Tanácsban következtetésnek hívják azokat a feladatokat, amelyek elvégzését a testület célul tűzi ki a tagországok előtt.) Cloos a kérdésre egy október 3-i keltezésű levélben igennel válaszolt. Emlékeztetett arra is, hogy a testület minden következtetés esetében teljes konszenzussal dönt. Ez viszont azt jelenti, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter minimum tévedett, amikor lapunknak adott közelmúltbeli interjújában egyszerűen letagadta, hogy Orbán rábólintott volna a kötelező menekültkvóták mielőbbi életbe léptetéséről szóló következtetésre. „Ez szimplán nem igaz. (...) Az európai tanácsi konklú­ziókban teljesen más van” – mondta a tárcavezető, amikor másodszor is szembesítettük a ténnyel.

 

Az ügyben két dokumentumról lehet szó. Az egyik a februári, amelyről Molnár kérdése is szólt. „Valamennyi tavaly decemberben elfogadott intézkedést gyorsan végre kell hajtani, beleértve az áthelyezésről, a visszaküldésről és a visszafogadásról szóló határozatokat is.” Ez az első mondat a következtetések 8. pontjának h) fejezetében, amely minden valószínűség szerint a decemberi EU-csúcs következtetéseiben az 1. pont d) fejezetére utal, amely így hangzik: „A tagországoknak azonnali hatállyal végre kell hajtaniuk az áthelyezésről szóló határozatokat, és mérlegelniük kell, hogy a jelenlegi határozatok haszonélvezőjévé tegyék azokat a [migrációs] nyomás alatt álló tagországokat, amelyek ezt kérték.” Mind a két következtetés cáfolja Szijjártót.

Az Orbán-kormány politikusai hónapok óta fájlalják, hogy amíg az Európai Tanács 2015. áprilisi csúcsán még csak  menekültek önkéntes alapon zajló befogadásáról állapodtak meg, a nyári menekülthullámot látva az Európai Bizottság fogta magát, és elindított egy ellentétes jogalkotási folyamatot, amely után a tagországok kinyilvánított szándékával szemben néhány hónappal később, 2015. szeptember a bel- és igazságügyi miniszterek csúcsán megszavaztatott egy kötelező kvótarendszert. Ez a döntés arról szól, hogy a tagországoknak két év alatt, 2017 szeptemberéig 160 ezer menekültet kell átvenniük az emberáradat által leginkább sújtott két országból, Görögországból és Olaszországból. És ez az, amit Orbán februárban maga is jóváhagyott, legalábbis nehéz elképzelni, hogy az Európai Tanács következtetései ne erre, hanem az önkéntes befogadásra utalnának.

Orbán amúgy is többször kifakadt, utoljára másfél hete, egy bécsi menekültügyi csúcstalálkozó után, amikor azt állította, „rászedték, kicselezték és becsapták”. Ez nyilvánvaló túlzás. Egyrészt azért, mert a nem éppen a szolidaritás iránti elkötelezettségéről ismert, az EU-támogatásokért viszont személyes érintettség miatt is rajongó magyar miniszterelnöknek is tisztában kell lennie az EU működésével – vagyis hogy az Európai Bizottságnak az alapszerződés 78. cikkelye értelmében joga volt így eljárni, és tekintettel a menekültválság jelentette rendkívüli helyzetre kezdeményezni, hogy az Európai Tanács átmeneti intézkedésekről döntsön. (Ehhez elég volt, hogy a bizottság megnyerje a tagország többségének a támogatását. A döntési mechanizmusről ebben a cikkünkben írtunk többet.) Másrészt azért, mert Magyarországra a jelenlegi helyzetben mindössze 1294 menekült befogadása hárulna. Ez nem jelent feltétel nélküli befogadást, hanem csak azt, hogy a menekültek akkor jöhetnének, ha a kérelmüket a magyar hatóságok kedvezően elbírálták és jóváhagyták. Az EU minden áthelyezett menekült után hatezer eurót fizet.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude-Juncker, az Európai Bizottság elnöke
Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude-Juncker, az Európai Bizottság elnöke
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

Ami a jövőt illeti, Szijjártó az interjúban említést tett arról a friss javaslatról is, amely szerinte teret nyitna a menekültek felső korlát nélküli, kötelező és állandó jellegű áthelyezése előtt. Ez egy létező elképzelés, amely miatt az Orbán-kormány politikusai – például Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – félmillió menekülttel riogattak a népszavazást felvezető kampányban, csakhogy a döntés még nagyon messze van.

Bizottsági tervek szerint ha a jövőben egy tagország aránytalanul nagy migrációs nyomásnak lesz kitéve, akkor a 26 másik közül néhányan a teljesítőképességük függvényében, méltányossági alapon automatikusan átvállalnának tőle menekülteket. A javaslatot rengeteg vita övezi, már csak azért is, mert a bizottság hatalmas pénzbírsággal sújtana minden tagországot, amely nem hajlandó beszállni ebbe a rendszerbe. A nem hivatalos pozsonyi EU-csúcson erre válaszul dobta be a négy visegrádi ország, Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia a rugalmas szolidaritás elvét, amely azt jelenti, hogy a menekültek befogadásánál figyelembe kell venni a tagországok gazdasági fejlettségét is. A tagországok így szabadon határozhatnának részvételük mikéntjéről.

De nem csak emiatt tűnhet úgy, hogy az Orbán-kormány mintha hivalkodna a szolidaritás hiányával. A miniszterelnök kedden jelentette be, hogy a csaknem 3,3 millió neki tetsző szavazat miatt alkotmányba akarja foglalni az amúgy érvénytelen vasárnapi népszavazás eredményét.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.