A junta most segítene
Feloszlatott pártja régi székházánál tartott beszédet, amelyben kiállt a szólásszabadság mint a demokrácia egyik fő alapelve mellett. Közölte, hogy minden demokratikus erővel hajlandó együttműködni. Jelezte – miután „meghallgatta a nép akaratát” –, kész akár az ország mostani vezetőivel is a párbeszédre. Egy újságíró kérdésére azt válaszolta: miért ne tárgyalhatna akár Than Shwe tábornokkal, a katonai rendszer fő vezetőjével is?
A 65 éves, törékeny asszony kijelentette, hogy házi őrizete során az őrei jól bántak vele, s reméli, hogy a néppel is jól bánnak majd. (Több mint kétezer ellenzékit tartanak börtönben a 2007-es tüntetéseket követően, amelyhez buddhista szerzetesek is csatlakoztak.) A katonai vezetés – amelyre nagy nemzetközi nyomás hárul – hónapokkal ezelőtt már bejelentette, hogy november 13-án szüntetik majd meg Szan Szú Kji házi őrizetét. A dátumot azért időzítették így, mert a 2008-ban hozott alkotmánymódosítás alapján a rendszer szalonképesebbé tétele érdekében – húsz év után először – november 7-én parlamenti választásokat tartottak. Ezen – a háziőrizet miatt – az ellenzék vezetője nem indulhatott. (Mint emlékezetes, két éve házi őrizetét azért hosszabbították meg, mert egy külföldi férfi –meghívás nélkül – beszökött hozzá 48 órára őrzött lakhelyére.) A katonai rendszernek – amely a választási eredmények alapján át fogja adni formálisan az irányítást az új parlament által választott „civil” elnöknek – szüksége volt az „alkotmányossághoz” az ellenzéki vezető szabadlábra helyezésére is. Az egyik mianmari lap tegnap az országos rendőrparancsnokra hivatkozva közölte, hogy „jó magatartásáért” szüntették meg a házi őrizetét, s a kormány „kész bármilyen segítséget megadni Szan Szú Kjinek, amire szüksége van”.
Végleges eredményt még nem tettek közzé, de a legutóbbi részeredmények szerint a törvényhozási mandátumok nagy többségét a jelenlegi kormányfő, U Thein Sein vezette Szolidarítási és Fejlődési Pártszövetség, tehát a katonák által létrehozott mesterséges mozgalom szerzi meg.
A vezető demokratikus országok, így Barack Obama amerikai elnök sem tartotta szabadnak, legitimnek a mianmari választásokat. Ugyanakkor a nagy szomszéd, Kína –miként a China Daily szinte napi jelentései mutatják a választási eredményekről – s a délkelet-ázsiai államok tömörülése, az ASEAN is pozitív előrelépésnek ítélte, hogy húsz év után a katonai vezetés választásokat tartott.
