Ezért diktátorozta le Juncker Orbánt

Brüsszeli forrásaink szerint nem véletlenül hangzott el a meglepő üdvözlés Rigában az Európai Bizottság elnökétől. Az EB-nek nincs más eszköze a fellépésre, így Juncker a diktátorozással adta Orbán értésére, hogy nem annyira menő, amit csinál.

Európai Parlament
Visszavesz a sebességből a törvénygyár
Halmai Katalin

Az európaiak 74 százaléka túl bürokratikusnak tartja az EU-t, a vállalkozások sokallják az adminisztratív terheket, a polgárok pedig nem értik a bonyolult szabályokat. Az Európai Bizottság azt ígéri, mostantól minden másképp lesz.

Hogy kerül az olívaolaj az éttermek asztalára? Szakszerűen zárható, megfelelő címkével ellátott, nem utántölthető palackban vagy jelöletlen kancsóban, amelybe a konyhán azt öntenek, amit akarnak? A feszítő dilemmát Daniel Ciolos korábbi mezőgazdasági EU-biztos oldotta meg, 2013-ban javaslatot téve az olívaolaj vendéglátó-ipari tálalását szabályozó rendeletre. Az Európai Bizottság székházában, a Berlaymont-ban megszületett előterjesztés jóváhagyása azonban nem ment olajozottan: a tagállamok többsége kifogásolta, a brit és a holland kormányfő nyilvánosan bírálta a túlzott törvényalkotói hevületet. A sajtó sem kímélte a paragrafusgyártó „brüsszeli bürokratákat”, és az össznépi gúny célpontjává vált bizottság végül visszavonta a rendelettervezetet.

Ciolos csúfos kudarca az egyik friss példája az EU-intézmények – az átlagpolgárt sokszor megmosolyogtató – túlszabályozási hajlandóságának, amely néha olyan hajmeresztő ötleteket produkál, mint a fodrászok cipősarkának magasságára vagy az uborka görbületére vonatkozó regula. Az Európai Bizottság elnöki posztjáért ringbe szálló Jean-Claude Juncker a jogszabályok egyszerűsítésének jelszavával kampányolt a tavalyi EP-választások előtt. „Az EU-nak a nagy dolgokban nagy, a kisebbekben kisebb szerepet kell vállalnia” – idézik őt előszeretettel bizottsági tisztségviselők, elegánsan elhallgatva, hogy a mondás az elődjétől, José Manuel Barrosótól származik. A tavaly ősszel hivatalba lépett brüsszeli bizottság mindenesetre eltökéltnek látszik abban, hogy visszafogja a törvénygyártás sebességét, és javítsa a minőséget. Az idén 23 jogszabályt terveznek kigörgetni a Berlaymont „futószalagján”, szemben a korábbi évek százas átlagával. Frans Timmermans, aki a jobb szabályozásért is felelős alelnöke a testületnek, azt mondja: nem minden problémára kell „európai” megoldást találni, még akkor sem, ha a probléma történetesen európai. És „európai megoldásként” sem kell rögtön új jogszabályért kiáltani. Inkább végrehajtani a meglévőket, fölfrissíteni a kissé megkopottakat és megszabadulni a használhatatlanoktól.

Nyolcvan jogszabálytervezet törlésére, illetve módosítására tett javaslatot tavaly decemberben a Timmermans-csapat. Felfüggesztené egyebek között az iskolásoknak tejet és gyümölcsöt biztosító programot, amelynek a végrehajtásában sok hibát találtak, és ez Brüsszel szerint egyébként is a szülők dolga. Fennakadt a szűrőn a szülési szabadságról szóló irányelvtervezet, amely négy éve fekszik a megállapodni képtelen tagállamok asztalán.

Sokan közben attól tartanak, hogy a nagytakarítás során környezetvédelmi előírások, szociális vívmányok is a papírkosárban végzik. Baneth András, a Public Affairs Council nevű szervezet európai képviselője azt mondja: nem lehet azt várni a kis- és középvállalkozásoktól, hogy életet leheljenek a gazdaságba, teremtsenek munkahelyet, költsenek kutatásra és fejlesztésre, miközben agyonnyomorítják őket felesleges jogszabályokkal.

Junckerék egy sor kezdeményezéssel a törvényalkotás hatékonyságát és nyilvánosságát is erősíteni szeretnék. Kérdés azonban, hogy az általuk javasolt sorozatos hatásvizsgálatok és társadalmi konzultációk nem lassítanák-e le az – intézmények közötti megállapodás kényszere miatt – eleve évekig tartó folyamatot. Baneth szerint ez a demokrácia és a hatékonyság közötti örök ütközet, amelyet némely tagállami politikus odahaza az utóbbi javára vív meg.

Nincs mese, Brüsszelnek most eredményt kell produkálnia, mert nyakán az EU-tagságról szóló brit népszavazás az uniós bürokrácia lebontásának sokat hangoztatott követelésével. Ha minden marad a régiben, a szigetország lakóinak eggyel több okuk lesz arra, hogy olajra lépjenek.

Az európaiak 74 százaléka túl bürokratikusnak tartja az EU-t, a vállalkozások sokallják az adminisztratív terheket, a polgárok pedig nem értik a bonyolult szabályokat. Az Európai Bizottság azt ígéri, mostantól minden másképp lesz.

Hogy kerül az olívaolaj az éttermek asztalára? Szakszerűen zárható, megfelelő címkével ellátott, nem utántölthető palackban vagy jelöletlen kancsóban, amelybe a konyhán azt öntenek, amit akarnak? A feszítő dilemmát Daniel Ciolos korábbi mezőgazdasági EU-biztos oldotta meg, 2013-ban javaslatot téve az olívaolaj vendéglátó-ipari tálalását szabályozó rendeletre. Az Európai Bizottság székházában, a Berlaymont-ban megszületett előterjesztés jóváhagyása azonban nem ment olajozottan: a tagállamok többsége kifogásolta, a brit és a holland kormányfő nyilvánosan bírálta a túlzott törvényalkotói hevületet. A sajtó sem kímélte a paragrafusgyártó „brüsszeli bürokratákat”, és az össznépi gúny célpontjává vált bizottság végül visszavonta a rendelettervezetet.

Ciolos csúfos kudarca az egyik friss példája az EU-intézmények – az átlagpolgárt sokszor megmosolyogtató – túlszabályozási hajlandóságának, amely néha olyan hajmeresztő ötleteket produkál, mint a fodrászok cipősarkának magasságára vagy az uborka görbületére vonatkozó regula. Az Európai Bizottság elnöki posztjáért ringbe szálló Jean-Claude Juncker a jogszabályok egyszerűsítésének jelszavával kampányolt a tavalyi EP-választások előtt. „Az EU-nak a nagy dolgokban nagy, a kisebbekben kisebb szerepet kell vállalnia” – idézik őt előszeretettel bizottsági tisztségviselők, elegánsan elhallgatva, hogy a mondás az elődjétől, José Manuel Barrosótól származik. A tavaly ősszel hivatalba lépett brüsszeli bizottság mindenesetre eltökéltnek látszik abban, hogy visszafogja a törvénygyártás sebességét, és javítsa a minőséget. Az idén 23 jogszabályt terveznek kigörgetni a Berlaymont „futószalagján”, szemben a korábbi évek százas átlagával. Frans Timmermans, aki a jobb szabályozásért is felelős alelnöke a testületnek, azt mondja: nem minden problémára kell „európai” megoldást találni, még akkor sem, ha a probléma történetesen európai. És „európai megoldásként” sem kell rögtön új jogszabályért kiáltani. Inkább végrehajtani a meglévőket, fölfrissíteni a kissé megkopottakat és megszabadulni a használhatatlanoktól.

Nyolcvan jogszabálytervezet törlésére, illetve módosítására tett javaslatot tavaly decemberben a Timmermans-csapat. Felfüggesztené egyebek között az iskolásoknak tejet és gyümölcsöt biztosító programot, amelynek a végrehajtásában sok hibát találtak, és ez Brüsszel szerint egyébként is a szülők dolga. Fennakadt a szűrőn a szülési szabadságról szóló irányelvtervezet, amely négy éve fekszik a megállapodni képtelen tagállamok asztalán.

Sokan közben attól tartanak, hogy a nagytakarítás során környezetvédelmi előírások, szociális vívmányok is a papírkosárban végzik. Baneth András, a Public Affairs Council nevű szervezet európai képviselője azt mondja: nem lehet azt várni a kis- és középvállalkozásoktól, hogy életet leheljenek a gazdaságba, teremtsenek munkahelyet, költsenek kutatásra és fejlesztésre, miközben agyonnyomorítják őket felesleges jogszabályokkal.

Junckerék egy sor kezdeményezéssel a törvényalkotás hatékonyságát és nyilvánosságát is erősíteni szeretnék. Kérdés azonban, hogy az általuk javasolt sorozatos hatásvizsgálatok és társadalmi konzultációk nem lassítanák-e le az – intézmények közötti megállapodás kényszere miatt – eleve évekig tartó folyamatot. Baneth szerint ez a demokrácia és a hatékonyság közötti örök ütközet, amelyet némely tagállami politikus odahaza az utóbbi javára vív meg.

Nincs mese, Brüsszelnek most eredményt kell produkálnia, mert nyakán az EU-tagságról szóló brit népszavazás az uniós bürokrácia lebontásának sokat hangoztatott követelésével. Ha minden marad a régiben, a szigetország lakóinak eggyel több okuk lesz arra, hogy olajra lépjenek.

Olvassa tovább a cikket!
Érdemes elolvasni
NOL Piactér