Menetelés az életért

„Lerántani a hallgatás leplét”

A holokauszt áldozatainak és elkövetőinek leszármazottai együtt menetelnek egy német evangélikus lelkész ötlete nyomán. Jobst Bittner szerint a közös élmény segít a trauma feldolgozásában, az ugyanis nemcsak az áldozatok, hanem a tettesek gyerekeiben, unokáiban is tovább él. Jövő héten Magyarországra érkezik a menet.

munkanélküliség
Nem a földmutyi a lényeg!
Tanács István

„...túl kell élnie az MSZP-nek, tanulnia a nagy bukásból, a parlamentben a felszínen tartania magát. Nem magasról gúnyolódni a »népboldogításon«, hanem visszaépíteni a beágyazódást, az elvesztett társadalmi kapcsolatokat.” 2010 novemberében mondta ezt a Népszabadságnak Várnai László, Kiskunhalas akkor visszavonult MSZP-s polgármestere, aki szerint az elmúlt négy évben semmi sem történt ennek érdekében. A baloldal beszorult Budapestre, képtelen volt megszólítani a vidéki társadalmat, mert elvesztette vele a kapcsolatait.

– 1994-ben még könnyen tudtunk győzni, mert el tudtuk hitetni az emberekkel, hogy újra munkahelyeket teremtünk. Megtépázva, de megvoltak a korábbi mezőgazdaság szervezeti alapjai. A párt infrastruktúrája már nem volt mögöttük, de a tagok, a szimpatizánsok még megvoltak. Tudtuk, kit keressünk Tompán vagy Kelebián, ha meg akarjuk szólítani az embereket. Ez az aktivistahálózat 2002-ben működött utoljára. Az embereink kiöregedtek, csalódtak, szétszéledtek. 2006-ban Gyurcsány Ferenc kampánya felkorbácsolta az országot, azt a választást nélkülük is megnyerte a baloldal. A mi generációnk is, amely a rendszerváltozás után képviselte a demokratikus baloldalt, bűnös ebben: nem adtuk át a fiataloknak a bázist, hogy erre lehet építeni – meséli.

Ez már a második választás Bács-Kiskun megyében, amelyen a baloldal csak a harmadik helyet szerzi meg, a Jobbik mögött is jelentősen lemaradva. – Ismerősök mesélték, hogy a Jobbik szerveződik a falvakban. Tanyapartikat szerveznek a fiataloknak, járják a tanyavilágot, beszélgetnek az öregekkel. Nem nyilaskeresztes zászlókkal szaladgálnak, hanem azt kérdezik: mit tudunk segíteni. Persze távolabb ott a politikai cél, de aki beáll közéjük, mert közösségre vágyik, az ezt először nem is érzékeli. Halason három éve már a szüreti fesztivált is kiadták a jobbikosoknak. Csattogtatják a csizmájukat, lassan kialakul a kép az emberekben, hogy ők a magyar kultúra igazi letéteményesei – mondja Várnai László.

– És aki 2012-ben meglátogatott egy tanyasi nénit, akire azelőtt a kutya sem nézett, az bízvást visszamehet a választás előtt, hogy kezit csókolom, itt tessék aláírni – teszi hozzá. Várnai László szerint már a Horn-kormány sem foglalkozott megfelelően a vidékkel. A várakozások ellenére a mezőgazdaságból nem tudtak többen megélni, és folytatódott az ipari munkahelyek megszűnése. A multik nem jelentettek megoldást. – Az emberi élet lényegéhez tartozik a munka – állítja Várnai.

Úgy véli: lehet azt mondani a fővárosban, hogy nem kell feldolgozóipar, nem kell munkaigényes mezőgazdaság, nem kell semmi, de akkor a baloldalnak azok az emberek is fölöslegesek, akik itt élnek. Ezek után nem lehet odamenni hozzájuk, hogy szavazzatok ránk, mert a Fidesz fölszámolja a demokráciát.

Várnai sajnálja, hogy anélkül telt el négy év a 2010-es első nagy vereség óta, hogy bárki megpróbált volna a baloldalon valamilyen stratégiát alkotni a társadalmi problémák megoldására. Ezek nagyon összetett dolgok: egymással összefüggésben kellene például élelmiszer-feldolgozó üzemeket létrehozni, és piacot szerezni a termékeikre.

– A pártpolitikusoktól őszintén szólva nem nagyon várom, hogy olyan okosakat mondjanak – jegyezte meg a nyugalmazott szocialista polgármester. – De nincs a párt mögött gazdasági holdudvar, és nincs olyan értelmiségi holdudvar sem, amely képes lenne a Fidesz és a Jobbik kínálatával versenyképes alternatívát kidolgozni. Jelenleg nincsenek baloldali közgazdászok. Talán nem trendi, nem divatos. Így persze bizonyos kérdéseket nem is vagyunk hajlandók föltenni – például a vidék lakosságmegtartó képességéről.

– Helyette vitát folytatunk a földmutyiról, hogy miért nem a Jóska vagy a Pista kapta meg az állami föld bérletét, miért Orbán Viktor haverja. Utóbbi persze fölháborító és tisztességtelen, de nem hoz nekünk szavazatot, mert aki helyben lakik, pontosan tudja, hogy őneki akkor sem lesz állása, ha nem Orbán haverja kapja a földet, ezért őt nem ez érdekli. Ami meg érdekelné, hogy mitől és mikor lesz munkája, arra nincs válaszunk – mondja.

Emlékeztettem Várnai Lászlót: olvasni olyan véleményeket, hogy a vidék problémái megoldhatatlanok, a vidéki emberek maradiak, vállalhatatlan eszmékre fogékonyak; jobban teszi a baloldal, ha csak Budapestre és néhány nagyvárosra, modernizációs központra koncentrál.

– Nemrég temettük Tánczos Sándort, aki az 1970–80-as években volt Kiskunhalas tanácselnöke. Róla mondta Tóth Zoltán, a rendszerváltozás utáni első polgármester, hogy mennyi gyárat, telephelyet, szolgáltatóközpontot telepítettek Halasra Sanyi bácsi idejében, és hogyan szívta az fel a munkaerőt. Azokat a döntéseket Budapesten hozták meg. A centrum fölemelte a perifériát. Én elismerem, hogy Budapesten magas az egy főre jutó GDP, és a főváros ezer dologban előbbre tart, mint a vidék, de nem fogom fel, miért nem fér ebbe bele az is, hogy megtermékenyítő hatást gyakoroljon az egész országra. Budapest ma olyan, mint egy városállam, amely nemcsak hogy nem vállalja fel a vidéki Magyarország problémáit, hanem még az erőforrásokat is elszívja előle – mondja.

Várnai László szerint a Fidesznek óriási esélye van, hogy a most kezdődő uniós költségvetési ciklus forrásait munkahely-teremtésre fordítsa. Ha sikerül neki, a baloldalnak 2018-ban sem lesz esélye. A Fidesz azonban gőgös és mohó. Ha a következő ciklusban megint mindent a saját klientúrájával akar föletetni, akkor igenis nyílik tér egy egységes, komoly alternatívát kínáló baloldalnak.

„...túl kell élnie az MSZP-nek, tanulnia a nagy bukásból, a parlamentben a felszínen tartania magát. Nem magasról gúnyolódni a »népboldogításon«, hanem visszaépíteni a beágyazódást, az elvesztett társadalmi kapcsolatokat.” 2010 novemberében mondta ezt a Népszabadságnak Várnai László, Kiskunhalas akkor visszavonult MSZP-s polgármestere, aki szerint az elmúlt négy évben semmi sem történt ennek érdekében. A baloldal beszorult Budapestre, képtelen volt megszólítani a vidéki társadalmat, mert elvesztette vele a kapcsolatait.

– 1994-ben még könnyen tudtunk győzni, mert el tudtuk hitetni az emberekkel, hogy újra munkahelyeket teremtünk. Megtépázva, de megvoltak a korábbi mezőgazdaság szervezeti alapjai. A párt infrastruktúrája már nem volt mögöttük, de a tagok, a szimpatizánsok még megvoltak. Tudtuk, kit keressünk Tompán vagy Kelebián, ha meg akarjuk szólítani az embereket. Ez az aktivistahálózat 2002-ben működött utoljára. Az embereink kiöregedtek, csalódtak, szétszéledtek. 2006-ban Gyurcsány Ferenc kampánya felkorbácsolta az országot, azt a választást nélkülük is megnyerte a baloldal. A mi generációnk is, amely a rendszerváltozás után képviselte a demokratikus baloldalt, bűnös ebben: nem adtuk át a fiataloknak a bázist, hogy erre lehet építeni – meséli.

Ez már a második választás Bács-Kiskun megyében, amelyen a baloldal csak a harmadik helyet szerzi meg, a Jobbik mögött is jelentősen lemaradva. – Ismerősök mesélték, hogy a Jobbik szerveződik a falvakban. Tanyapartikat szerveznek a fiataloknak, járják a tanyavilágot, beszélgetnek az öregekkel. Nem nyilaskeresztes zászlókkal szaladgálnak, hanem azt kérdezik: mit tudunk segíteni. Persze távolabb ott a politikai cél, de aki beáll közéjük, mert közösségre vágyik, az ezt először nem is érzékeli. Halason három éve már a szüreti fesztivált is kiadták a jobbikosoknak. Csattogtatják a csizmájukat, lassan kialakul a kép az emberekben, hogy ők a magyar kultúra igazi letéteményesei – mondja Várnai László.

– És aki 2012-ben meglátogatott egy tanyasi nénit, akire azelőtt a kutya sem nézett, az bízvást visszamehet a választás előtt, hogy kezit csókolom, itt tessék aláírni – teszi hozzá. Várnai László szerint már a Horn-kormány sem foglalkozott megfelelően a vidékkel. A várakozások ellenére a mezőgazdaságból nem tudtak többen megélni, és folytatódott az ipari munkahelyek megszűnése. A multik nem jelentettek megoldást. – Az emberi élet lényegéhez tartozik a munka – állítja Várnai.

Úgy véli: lehet azt mondani a fővárosban, hogy nem kell feldolgozóipar, nem kell munkaigényes mezőgazdaság, nem kell semmi, de akkor a baloldalnak azok az emberek is fölöslegesek, akik itt élnek. Ezek után nem lehet odamenni hozzájuk, hogy szavazzatok ránk, mert a Fidesz fölszámolja a demokráciát.

Várnai sajnálja, hogy anélkül telt el négy év a 2010-es első nagy vereség óta, hogy bárki megpróbált volna a baloldalon valamilyen stratégiát alkotni a társadalmi problémák megoldására. Ezek nagyon összetett dolgok: egymással összefüggésben kellene például élelmiszer-feldolgozó üzemeket létrehozni, és piacot szerezni a termékeikre.

– A pártpolitikusoktól őszintén szólva nem nagyon várom, hogy olyan okosakat mondjanak – jegyezte meg a nyugalmazott szocialista polgármester. – De nincs a párt mögött gazdasági holdudvar, és nincs olyan értelmiségi holdudvar sem, amely képes lenne a Fidesz és a Jobbik kínálatával versenyképes alternatívát kidolgozni. Jelenleg nincsenek baloldali közgazdászok. Talán nem trendi, nem divatos. Így persze bizonyos kérdéseket nem is vagyunk hajlandók föltenni – például a vidék lakosságmegtartó képességéről.

– Helyette vitát folytatunk a földmutyiról, hogy miért nem a Jóska vagy a Pista kapta meg az állami föld bérletét, miért Orbán Viktor haverja. Utóbbi persze fölháborító és tisztességtelen, de nem hoz nekünk szavazatot, mert aki helyben lakik, pontosan tudja, hogy őneki akkor sem lesz állása, ha nem Orbán haverja kapja a földet, ezért őt nem ez érdekli. Ami meg érdekelné, hogy mitől és mikor lesz munkája, arra nincs válaszunk – mondja.

Emlékeztettem Várnai Lászlót: olvasni olyan véleményeket, hogy a vidék problémái megoldhatatlanok, a vidéki emberek maradiak, vállalhatatlan eszmékre fogékonyak; jobban teszi a baloldal, ha csak Budapestre és néhány nagyvárosra, modernizációs központra koncentrál.

– Nemrég temettük Tánczos Sándort, aki az 1970–80-as években volt Kiskunhalas tanácselnöke. Róla mondta Tóth Zoltán, a rendszerváltozás utáni első polgármester, hogy mennyi gyárat, telephelyet, szolgáltatóközpontot telepítettek Halasra Sanyi bácsi idejében, és hogyan szívta az fel a munkaerőt. Azokat a döntéseket Budapesten hozták meg. A centrum fölemelte a perifériát. Én elismerem, hogy Budapesten magas az egy főre jutó GDP, és a főváros ezer dologban előbbre tart, mint a vidék, de nem fogom fel, miért nem fér ebbe bele az is, hogy megtermékenyítő hatást gyakoroljon az egész országra. Budapest ma olyan, mint egy városállam, amely nemcsak hogy nem vállalja fel a vidéki Magyarország problémáit, hanem még az erőforrásokat is elszívja előle – mondja.

Várnai László szerint a Fidesznek óriási esélye van, hogy a most kezdődő uniós költségvetési ciklus forrásait munkahely-teremtésre fordítsa. Ha sikerül neki, a baloldalnak 2018-ban sem lesz esélye. A Fidesz azonban gőgös és mohó. Ha a következő ciklusban megint mindent a saját klientúrájával akar föletetni, akkor igenis nyílik tér egy egységes, komoly alternatívát kínáló baloldalnak.

Olvassa tovább a cikket!
Szőcs László
A jobbra tolt baloldal
Pető Péter
Kártársaság
N. Kósa Judit
A casting célja
Várkonyi Iván
Magaslat
Tanács István
A demokrácia bosszúja
Papp Sándor Zsigmond
Atyuskák ismét
Révész Sándor
Aki magyar, velünk ökör!
Dr. Lépes Péter
Morbus hungaricus- a felejtés
Vitatott
Facebook
A NOL kiadója a Népszabadság zrt. © Minden jog fenntartva.