Mi köti össze a Cornelius nevű rinocéroszt, a sörivó sündisznót, a kétfarkú kutyát és a kilencágú macskát? Hogy mindegyik egy viccpárt nevében vagy logójában szerepel. A viccpártok fontos funkciót töltenek be: a maguk módján levezetik a felgyülemlett feszültségeket a társadalomban.

Az Európai Parlamentben a Szabadság és Nemzetek Európája frakció megalapításával új szakaszhoz érkezett az európai szélsőjobboldal összefogása. Az elmúlt hónapokban úgy tűnhetett, hogy a francia Nemzeti Front – a nyugat-európai szélsőjobboldal doyenje – és a Holland Szabadságpárt között áthidalhatatlan az ellentét. A két párt két külön világot képvisel.

A szövetségesek győzelme nemcsak megadta a kegyelemdöfést a nemzetiszocializmusnak, hanem lehetőséget is nyújtott Európának – legalábbis a kontinens nyugati felének –, hogy túllépjen a kicsinyes nemzetállami és nagyhatalmi önzésen, gyűlölködésen. A győzelem Németország számára is esélyt adott az újrakezdéshez, amellyel végső soron a kettéosztott ország nyugati fele képes volt élni. A szovjet megszállás alá került keletnémet területeken azonban a régimódi hazafias szellem megmerevedett – persze olyan formában, hogy az ne sértse a Szovjetuniót.