galéria megtekintése

Bármennyire nem tetszik Orbán politikája, a megosztottság az EU-t veszélyezteti

6 komment


Dési András

A kritika fenntartása mellett Manuel Sarrazin (Zöldek) arra sürgeti Berlint, hogy az EU érdekében nyisson a V4-ek felé.

Helytelenítjük a magyar és a lengyel kormány menekültekkel szembeni elzárkózását, de kioktatásnak, lekezelésnek nincs semmi helye. Bármennyire nem tetszik Orbán Viktor, illetve Jaroslaw Kaczynski politikája, hiába bíráljuk, a „Brüsszel" és a visegrádi négyek közötti politikai megosztottság „bebetonozása" az Európai Unió szétesésével fenyeget. Németországnak vállalnia kell európai vezető szerepét, és a Brexit-tárgyalásokon a V4-ek mellett kell kiállnia.

Angela Merkel és Orbán Viktor a német kancellár budapesti látogatásán. A megosztottság bebetonozása széteséssel fenyeget
Angela Merkel és Orbán Viktor a német kancellár budapesti látogatásán. A megosztottság bebetonozása széteséssel fenyeget
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Mindez úgy hangzik, mintha egy meghatározó német kereszténydemokrata politikus beszélne. Vigyázat, téves tipp! A leírtak egy zöldpárti Bundestag-képviselő, Manuel Sarrazin lapunknak adott interjújából származnak. A német ökológiai párt Európa-politikai szóvivője annak kapcsán nyilatkozott a Népszabadságnak, hogy frakciótársával, Omid Nouripourral figyelmet keltő cikket publikált a hamburgi Die Zeit hetilapban. – A címet a szerkesztők adták, abban azért van túlzás, de az biztos: a britek távozása után a huszonhetek Európáját csakis egységesen tudjuk megőrizni. Az egység pedig, bárhogy nézzük is, elképzelhetetlen a visegrádiak nélkül – mondta kérdésünkre a reálpolitikát hirdető Sarrazin a Die Zeitben Szolidaritás Orbánnal és Kaczinskyvel címmel megjelent véleménycikk kapcsán.

 

Sarrazin szerint a Brexit igenis esélyt kínál Nyugat- és Kelet-Európa együtt tartására. Ráadásul ha Berlinnek és Brüsszelnek sikerül közös platformot kialakítani Budapesttel és Varsóval, azzal a populisták alól húznák ki a szőnyeget. Az utóbbiak ugyanis tudatosan játszanak rá a Brüsszel és az V4-ek nemzeti érdekei közötti állítólagos ellentétre.

A zöldpárti politikus szerint a kritika fenntartása mellett két pillérre lehet építeni a visegrádiak felé mutató hidat. Elsősorban az ezen országok számára politikai és gazdasági szempontból egyaránt létfontosságú szabad munkaerő-áramlásra. Vagyis Berlinnek ragaszkodnia kellene a jelenlegi helyzet fenntartásához, nem volna szabad semmilyen engedményt adni Londonnak.

A munkaerő szabad áramlásának megőrzése azt is üzenné Kelet-Közép-Európának, hogy igen, az unió képes vívmányainak megőrzésére: „saját magatokkal szúrtok ki, ha az integráció ellen fordultok." Hasonló érvelés alkalmazható a 2020–2027 közötti időszakra érvényes strukturális és kohéziós alapok kapcsán. Az uniós pénzekből megvalósuló infrastrukturális beruházások a térségben élők javát szolgálják – hangoztatta.

Ami a britekkel folytatandó tárgyalásokat illeti, Sarrazin vörös vonalnak, azaz átléphetetlennek tartja: ha a szigetország továbbra is korlátlanul hozzá akar férni az EU belső piacához, akkor nem korlátozhatja a munkaerő szabad áramlását, és nem kerülheti el, hogy anyagilag hozzájáruljon a strukturális, illetve kohéziós alapokhoz.

Kérdésünkre Sarrazin elismerte, hogy a 2017-es Bundestag-választás, s a lényegében már zajló németországi kampány korlátozhatja a Merkel-kormány mozgásterét. A kelet-közép-európaiak együttműködési hajlandóságával kapcsolatban úgy látja: a menekültpolitikai viták nem jelenthetik azt, hogy más – nagyobb volumenű kérdésekben – ne lehessen közös platformot kialakítani. Az érintett kelet-közép-európai politikusok is tudják, mi forog kockán és mik országaik valós érdekei. A zöldpárti politikus hasznosnak találná, ha a visegrádiak pontosítanák, mit értenek a pozsonyi csúcson a menekültügy kapcsán bedobott „rugalmas" szolidaritás alatt. Eddig ugyanis meglehetősen eltérő értelmezést lehetett hallani arról, hogy mit tartalmaz a szlovák fővárosban feltálalt „csodaformula".

Manuel Sarrazin

1982-ben született Dortmundban, jogot és politológiát tanult a Brémai, majd a Hamburgi Egyetemen. 1998-ban lépett be a zöldpártba. 2004-ben választották be a hamburgi tartományi parlamentbe. 2008 óta Bundestag-képviselő, 2009 óta a zöldfrakció Európa-politikai szóvivője.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.