Az új tízezres Konyhás István

Szeptember elsejétől két dolog biztosan változott. Egyrészt nem lehet már 1600 wattosnál erősebb porszívót forgalomba hozni (vagyis lassacskán kapni), ami az uniós energiahatékonyságot segíti, és nem árt a hazai gyáraknak. Másrészt Budapesten már csak sárga taxi közlekedhet hétfő óta, mert egy éves lett a tavaly bevezetett rendelet és lejárt a türelmi idő. A BKK a változásokat kedvezőnek ítélte, mondván mindenki nyugodtabban ülhet az autóba, bár az ő számaikból is kiderült: félezer hiéna, még ottmaradt az utakon. De, mint a taxis érdekképviseletek elmondták kevesebb taxis sem lett, (pedig ez volt a cél a sárgítással), így a változás biztos eredménye, hogy drágábban utazunk, és ezzel az olcsóbb taxistársaságok jártak rosszabbu

A jegybank ezen a héten se volt rest – bár Matolcsyék továbbra is kemény bírálatokat kapnak 200 milliárdos  közgazdászképzési programjuk miatt, mindez semmiben sem zavarja őket. Egyrészt nem igazán érdekli a jegybankot az ellenzék bármiféle vizsgálata (Matolcsy nem megy el beszámolni a költségvetési bizottságnak hétfőn), másrészt van más gondjuk is.

Bejelentették például a bankjegyek teljes cseréjének programját is. E szerint 2018-ig minden bankjegy megújul. Elsőként a tízezres, az új elvben szeptember elsejétől hivatalos fizetőeszköz, de ezt még igaziból senki sem láthatta. A jegybank is csak majd elkezdi a gyártást, az első új, lilább, sokkal több biztonsági elemet, de ugyanazokat a nagy képeket tartalmazó tízezresek decemberben jönnek, de valószínűleg csak jövőre fog a többség találkozni velük.

Közben azért kiderült, hogy a hazai növekedés igenis több ágazatra terjedt ki – például a mezőgazdaság nagyon belehúzott, ezért aztán visszamenőlegesen módosították az első negyedéves adatot. A kormány ünnepel – kár, hogy az elemzők szerint azért statisztikai okai is vannak az Európát leköröző 3,9 százalékban megállapított robosztus növekedésnek. Olyan hatások, amelyeket nehéz szűrni – mint például a kiskereskedelem látványos és gyors növekedése, ami hirtelen ért véget az egyik hónapról a másikra az idén nyáron. Az elemzők mindenesetre nem annyira bizakodók már, Európa ugyanis lassulni látszik, és ez a magyar konjunktúrára is rossz hatással lesz – az uniós jegybank például ismét vágott egyet a kamaton, hogy némi erőt pumpáljon a gazdaságba.

Magyarországon ezt a szerepet az uniós támogatások tölthetnék be. Ez ügyben a jó hír, hogy múlt héten sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal a 2020-ig tartó időszak fejlesztési pénzeinek elosztásáról, a rossz azonban az, hogy a pályázatokra még vagy várni kell egy darabig, vagy saját kockázatára finanszírozhatja azokat a magyar kormány. A héten ugyanis kiderült, hogy nem mindenre bólintott rá az EU, és egyáltalán nem nyitotta teljesen meg a mostanáig csak csöpögő pénzcsapokat. Részben ezzel is indokolták például, hogy visszafújták az M0-s felújításának újabb szakaszát, holott a hírek szerint ezzel más gond is volt: a Közgép ugyanis eléggé előnyös helyzetben volt a pályázat során – márpedig mostanában Simicska Lajos érdekeltségeire rájár a rúd.

Nemúgy az Andy Vajnához kötött vállalkozásokra: most egy újabb rendeletmódosítás hozott félmilliárdos megtakarítást a nevével fémjelzett kaszinócégnek – és legalább ekkora bevételkiesést a költségvetésnek. De legalább nem lesznek Nemzeti Italboltok – legalábbis az újabb cáfolatok szerint (bár az ágazati szereplők azt is mondják, azért a kormány valahogyan csak hozzányulna az égetett szeszes italokhoz a közeli jövőben, mert tetszik neki az a piac is). A kereskedelem jó üzlet, ezt bizonyítja, hogy Schorbert Norbi és az Update európai terjeszkedésbe fog, és ehhez Andre Agassit nyerte meg reklámarcnak, miközben a tőzsdén toboroz befektetőket.

A hét persze a devizahiteles perekkel és az ezzel kapcsolatos kormányzati ígéretekkel és fenyegetőzésekkel telt (a kabinet tavaszi forintosítást, és februári kártérítést látott lehetségesnek), mindaddig, míg nem nyertek két körben a bankok. Egyrészt azzal, hogy volt olyan pénzintézet, amelynek szerződését mégiscsak tisztességesnek látta a bíróság, másrészt meg azzal, hogy egy ügyben csak az Alkotmánybírósághoz fordult a bíró, mert úgy látta: kevés az idő a bonyolult kérdések megtárgyalására. Mindez akár kitolhatja az időpontokat is, bár a kormány nem áll annyira rosszul. A határidőre 79 bank támadta meg a törvényt bíróság előtt, bizonyítani kívánván tiszteségét. Negyedük (19 pénzintézet) egyből elvérzett a formai rostán: 60 per maradt, amelyből eddig tízben döntöttek, hétszer az állam javára, két esetben részben a bankoknak, egy esetben pedig az Alkotmánybírósághoz fordult a bíró. Kérdés, mi lesz a jövő héten: akkor jönnek a nagybankok sorra, és kiderül, hogy megvárják-e az Alkotmánybírák döntését a többi ügyben is.