A magyar állam tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Bank (MNB) mintegy 160 milliárd forintot költött el öncélúan, felhatalmazás nélkül. A Transparency International Magyarország (TI) álláspontja szerint ez megdöbbentő, nemzetközi mércével pedig egyszerűen abszurd.

Az MNB tárja fel, hogy milyen politikai és szakmai felhatalmazás birtokában és főként milyen megfontolás alapján döntött úgy, hogy ennyi pénzzel támogatja a pénzügyi szakemberek képzését – ez áll a TI közérdekű adatigénylésében, amelyet az MNB elnökének juttatott el. A jogvédő szervezet arra is kíváncsi, hogy a jegybank egyeztetett-e bárkivel a gigantikus pénzköltést megelőzően.

A magyar jegybanktörvény alapján az MNB-nek nem feladata a felsőoktatás, azon belül a gazdasági-pénzügyi képzés reformjának finanszírozása. Márpedig az MNB nemrégiben „társadalmi felelősségvállalási célokra” hivatkozva, a „pénzügyi és közgazdasági képzést megújítandó” öt, az elmúlt egy évben létrehozott alapítvány számára mintegy 160 milliárd forintot folyósított.

Az alapítványok kistafírozásának összege meghaladja a teljes magyar felsőoktatásnak juttatott éves támogatást, ami 137 milliárd forint – hívja fel a figyelmet a TI. Ha a nagy értékű ingatlanvásárlásokat is figyelembe veszik – hangsúlyozzák a jogvédők –, akkor a központi bank csaknem kétszázmilliárd forintot költ zömmel arra, hogy az „idejétmúlt neoliberális tanok” helyett „fordulatot” hajtson végre a pénzügyi oktatásban.

Az MNB-nek a rá vonatkozó törvény értelmében a nemzeti valuta értékállóságának a megőrzése a célja, nem pedig a pénzügyi felsőoktatás megújítása – állítja Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. A felsőoktatás fejlesztése – a hatályos törvények alapján – szerinte a kormány feladata, a finanszírozásról pedig a költségvetésnek kell gondoskodnia.

A TI megütközéssel értesült arról is, hogy az MNB azt állítja: a jegybank által társadalmi felelősségvállalási célokra költött összegek nem minősülnek közpénznek. Kétségtelen, hogy a jegybank nyeresége nem a költségvetésből származik, hanem a monetáris hatóság által alkalmazott eszközök – kamatcsökkentés és gyenge forintárfolyam – révén alakult ki. Ettől azonban az MNB közintézmény – magyarázzák –, amelynek a magyar állam az egyedüli tulajdonosa.

A jegybank közpénzt teremt, és azt forgatja. Az alaptörvény vonatkozó rendelkezése értelmében pedig a „közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával” továbbá a „közpénzeket az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni” – emeli ki közleményében a TI.

A jegybank is közfeladatot lát el, s munkavállalói pedig állami alkalmazottak. Ezért a jogvédők szerint a jegybank a forrásait csak a törvényben meghatározott céljai elérése érdekében, a közérdeket szem előtt tartva és átlátható módon költheti el. Így alapítványok ötletszerű támogatása biztosan nem szolgálja az „árstabilitás elérését és fenntartását”, akkor sem, ha az MNB szerint a hazai léptékkel mérve mértéktelenül bőkezű adomány a pénzügyi szakemberképzést szolgálja.

További aggályokat vet fel, hogy a most kistafírozott alapítványok a vagyonukat – egyebek mellett – állampapírokba is fektethetik. Ha ez bekövetkezik, akkor az MNB – az alapítványokon keresztül – a költségvetés finanszírozójává válik. Márpedig az Európai Unió szabályai tiltják, hogy az állami költségvetésnek a jegybankok hitelt nyújtsanak – utalnak egy újabb szempontra.

A kormánytól független nemzeti intézmények – például a Magyar Nemzeti Bank – rendeltetése az, hogy korlátok közé szorítsák a végrehajtó hatalmat. A TI állítja: a mostanihoz hasonló, a jegybank történetében példátlan, ellenőrizetlen pénzkiáramlás újabb bizonyítéka annak, hogy a kormányzat felszámolta az állami intézmények autonómiáját, és a közintézményeket saját ideológiai céljainak kiteljesítésére használja.