Tavasszal indulhat el a devizahitelek forintosítása, addig a parlament elfogadja az ehhez szükséges jogszabályi kereteket - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön az 52. Közgazdász-vándorgyűlésen Nyíregyházán. A miniszter szavai szerint már előkészítették az egyoldalú szerződésmódosítások elszámolását szabályozó jogszabályt, a becslések szerint nagyságrendileg 3 milliárd euró körüli összegről van szó.

Mars innen, kockázat!

Az elszámolást követheti egy idei jogszabállyal és 2015-ös végrehajtással a devizahitelek forintosítása - fogalmazott Varga Mihály hozzátéve, hogy ezzel egy jelentős kockázat tűnik el a magyar bankrendszerből. A miniszter egyben felvetette a pénzügyi szektort terhelő adók felülvizsgálatának lehetőségét is. Hangsúlyozta: "a devizahitelek kivezetésekor nem arról van szó, hogy minden devizahitel megszűnik". A lakossági devizahitelek korlátozására és a jelzálog alapú, lakáscélú hitelek kivezetésére van szükség - jegyezte meg. Varga Mihály kitért arra, a kormányzat célja továbbra is a gazdaság fenntartható növekedési pályán tartása, és továbbra sem engednek a költségvetési hiány három százalék alatt tartásából és az államadósság csökkentéséből, ezen belül pedig kiemelt törekvése a kormánynak a devizaadósság mérséklése.

Tovább az orbáni úton

A miniszter utalva a 3,9 százalékos második negyedévi, éves összevetésű gazdasági növekedésre elmondta, a jó eredmény az eddig megtett lépések eredőjeként áll össze, ezért folytatni kell a megkezdett munkát. Kiemelte, az uniós támogatások optimális használatán keresztül a hazai források beruházási célú felhasználását, az országba érkező külföldi működő tőke növelését, és azokat a fejlesztéseknek a fenntartását, megvalósítását, amelyek a növekedést hosszú távon garantálják. Varga Mihály hozzátette, hogy mindezeknek együtt kell járnia a fiskális fegyelemmel.

A devizaadóság mérséklésével kapcsolatban a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, a kormány már idén és jövőre sem kíván devizakötvénnyel megjelenni a kötvénypiacokon. 2015 adósságfinanszírozás szempontjából sokkal könnyebb lesz, mint az idei, hiszen összességében mintegy 2 milliárd eurónyi adósságot kell csak törleszteni - tette hozzá.

Elektro

A fontos gazdasági törekvések közé sorolta az államháztartás kiadási oldalának csökkentését a GDP 45 százalékára, a foglalkoztatottak és a munkahelyek számának további növelését, illetve a beruházási ráta 20 százalék fölé emelését az iparosítás, újraiparosítás segítségével. Utóbbi fontos ahhoz, hogy a gazdaság stabil és hosszú távú növekedést érjen el, ennek a legfrekventáltabb pontjai a járműipar, és az elektromobilitás fejlesztése lehet, ezzel párhuzamosan kell az energetikai befektetéseket is végiggondolni - tette hozzá.

Adsz-kapsz

A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta, a kormány azt szeretné, ha a stratégiai partnerek osztalékuk minél nagyobb részét Magyarországon fektetnék be a jövőben is. "Abban bízunk, hogy az itt előállított nyereség itt kerül visszaforgatásra", ennek érdekében a kormány akár egyéni döntést is hozhat a támogatásokról, vagy az uniós források felhasználásáról - közölte.

A nyugtató

Varga Mihály felidézte azt is, tavasszal a 3 milliárd dollár értékű kötvénykibocsátást hatszorosan jegyezték túl. Ez a legmegnyugtatóbb hitelminősítés - tette hozzá. Megjegyezte, hogy az országkockázat csökkentése szempontjából nem mindegy, hogy a megítélés milyen lesz a jövőben, ezért a magyar gazdaságpolitika arra is törekszik, hogy a hitelminősítőket meggyőzze Magyarország jobb besorolásáról.

Úl világrend

A vándorgyűlésen felszólalt Szijjártó Péter is, aki magyar külpolitika új feladatának nevezte a magyar gazdasági érdekek érvényesítését "a kialakuló új világrendben". A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a hazai külpolitika fókusza - a minden esetben kötelezően elvégzendő klasszikus diplomáciai feladatok mellett - a gazdasági érdekek fokozott képviseletére helyeződik át és vállalati szintig kiterjed. "Új világrend született, vagy van kialakulóban, (...) mi a győztesek közé szeretnénk tartozni", egyre élesebb regionális versenyben kell sikeresnek lennünk - tette hozzá Szijjártó Péter.

Szép remények

Az államtitkár szavai szerint a magyar külpolitikai-külgazdasági tevékenység három fő célkitűzése, hogy Európában Magyarországon legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása és az export aránya a nemzetgazdasági teljesítményben, illetve a közép-európai országok közül itt legyen a legmagasabb az egy főre jutó külföldi közvetlen működőtőke. Az államtitkár előadásában hangsúlyozta: Magyarország nem áll rosszul ezeknek a mutatóknak a tekintetében, több prioritásban a második-harmadik helyen áll Európában. Ebből világosan adódnak az új magyar külgazdaság és külpolitika feladatai - folytatta Szijjártó Péter - , azaz az exportnövelés érdekében új külpiaci lehetőségeket, munkahelyteremtő beruházásokat kell szerezni és bevonzani, valamint hozzá kell segíteni a magyar vállalatokat a sikeres külföldi megjelenéshez. Mivel a magyar gazdaság egy rendkívül nyitott gazdaság, ezért az exportteljesítmény döntő mértékben határozza meg az egész nemzetgazdasági teljesítményt - mondta az államtitkár. Hozzátette: tavaly 6 százalékkal bővült a magyar export, mely így meghaladta a 108 milliárd dollárt, az Európai Unióba 4,7, az unión kívülre pedig 7,1 százalékkal növekedett a kivitel.

Két lábra, magyar!

2014 első felében a külkereskedelmi mérleg aktívuma 3,3 milliárd euró volt, ami 187 millió euróval több, mint a tavalyi év hasonló időszakában - közölte az államtitkár. Szavai szerint további előrelépéshez a magyar külgazdaság szerkezetét a kivitel iránya és az exportban résztvevők szempontjából "két lábra kell állítani". A cél az, hogy növekedjen a magyar kis- és közepes vállalkozások aránya az exportban - mondta Szijjártó, megjegyezve, a szektor foglalkoztatja a hazai munkavállalók háromnegyedét, miközben az exportteljesítményből mindössze 15-16 százalékkal veszik ki a részüket.

Egyharmados nyitás

A keleti nyitás politikájával kapcsolatban az államtitkár úgy fogalmazott, ez fontos eszköz Magyarország pozíciójának megtartása és erősítése szempontjából a keleti piacokon. Elmondta, a kormány azt szeretné elérni, hogy 2018-ra a teljes magyar export egyharmada az Európai Unión kívülre irányuljon. "Mi úgy szeretnénk növelni az unióba és az amerikai térségbe irányuló exportunkat, hogy annál még nagyobb arányban tudjuk növelni a keleti irányú kivitelünket is" - fogalmazott Szijjártó Péter.