Az autóipar szárnyalása, a jó időjárás és a választások környéki beruházási hajrá, no meg a bázishatás is közrejátszott a második negyedévben mért kimagasló 3,9 százalékos gazdasági növekedéshez – derült ki a KSH most kiadott részletes adataiból. A négy százalék környéki növekedésről eddig is lehetett tudni, hogy a járműgyártásnak (és a hozzá kapcsolódó ágazatoknak) sokat köszönhet a gazdaság, hiszen a szektor exportja 50 százalékkal nőtt az első félévben.

A feldolgozóipar a 3,9 százalékos növekedésből 1,8 százalékot tudhat magáénak, míg fogyasztási oldalról a növekedést a beruházások (17,4 százalékos) bővülése húzta – vagyis leginkább a kormányzati uniós fejlesztések. Ezzel párhuzamosan az építőipar teljesítménye 19,1 százalékkal emelkedett, ami önmagában is 0,6 százalékot adott hozzá a termeléshez.

Meglepetés azonban a mezőgazdaság jó teljesítménye: az ágazat teljesítménye a második negyedévben 5,6 százalékkal nőtt – korrigálták is az első negyedéves számokat (vélhetően emiatt: az agrárium első negyedéves teljesítményét szezonális okokból eléggé nehezen lehet becsülni). Most a KSH azt gondolja, hogy a mezőgazdaság teljesítménye 2,4 százalékkal volt magasabb az első negyedévben, míg a GDP akkor 3,7 százalékkal nőtt (korábban 3,5 százalékot gondoltak). Igaz: az agrárium a növekedéshez így is csak 0,2 százalékot adott hozzá.

A KSH szerint alig volt ágazat, amely ne bővült volna jelentősebben: a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,1 százalékkal emelkedett az előző év második negyedévéhez képest (és mindez 1,2 százalékkal húzta felfelé a növekedési ütemet). Mindebben a legnagyobb szerepe a kutatás-fejlesztés növekedésének volt (3,5 százalékkal nőtt a teljesítmény), de a turizmus is hozzátette a magáét, csak a pénzügyi és az ingatlanszolgálatási területen van elmaradás.

„A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,6 százalékkal csökkent, mivel egyrészt a lakáshitelezés élénkülése és a Növekedési Hitelprogram hatása ellenére a hitelkereslet és az új hitelkihelyezés változatlanul alacsony szinten maradt, másrészt a biztosítók tartalékai tovább nőttek" – egyértelműsíti a KSH, hogy a bankszektorban nem jó az élet.

A kereskedelem és a fogyasztás se száguld: a háztartások tényleges fogyasztása 2014 II. negyedévében 1,6 százalékkal nőtt – a nem túl magas ütemben jelentős szerepe volt annak, hogy a kormánytól kapott természetbeni juttatások értéke (vagyis az állami szolgáltatásoké) 0,3 százalékkal csökkent. Valójában a tényleges fogyasztási kiadás 2,4 százalékkal nőtt, többet vett a magyar lakosság élelmiszerekből, nagyobb részt költött közlekedésre, a szabadidő eltöltésére és kulturális tevékenységekre, valamint lakásszolgáltatásokra. Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) körében stagnálást, az egyéb szolgáltatások esetén csökkenést mértek a statisztikusok.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a YouTube-on, videónyilatkozatban értékelte a nyolc éve nem látott növekedést, különösen kedvezőnek ítélve, hogy egyre kiegyensúlyozotabb a bővülés, és persze hangsúlyozva, hogy az a legmagasabb az EU-ban. Szerinte optimizmusra ad okot a beruházások bővülése is, hiszen ez új munkahelyeket jelent.  

A minisztérium közleménye ezen kívül azt is hangsúlyozza, hogy a kedvező időjárásnak köszönhetően, a magas bázis ellenére a mezőgazdaság bővülése a vártnál erőteljesebb volt. Kiemelik, hogy a növekedés mellett a költségvetési egyensúlyt is meg tudták őrizni, ugyanakkor úgy vélik: az orosz-ukrán válság és az előző évi magas bázis miatt a növekedés üteme várhatóan a második félévben némileg lassul, de ezzel együtt is 2014-ben összességében 3,1 százalékos növekedés várnak.