Szeszipari berkekben senki sem tud arról, hogy a kormány bárkivel is érdemi egyeztetést folytatott volna az alkoholpiac államosításáról. A Napi Gazdaság írt arról, hogy már jövőre jönnek a nemzeti italboltok, a rendszert a trafikok mintájára hoznák létre, az intézkedés 30 ezer kiskereskedő és 75-80 ezer vendéglátós üzletét érintené. A Magyar Szeszipari Szövetségnél és több nagy cégnél is érdeklődtünk a tervekről, ám csak későbbre ígértek választ az ügyben.

Ipari forrásaink azt mondták: a kormányzati berkekből az utóbbi években időről-időre felröppenő államosítási törekvésekről eddig is hallottak, ám eddig kormányoldalról még soha sem hívták őket ezzel kapcsolatban megbeszélésre. Többen egybehangzóan állították: a legutolsó kiszivárgott hírek éppen arról szóltak, hogy jegelték az ötletet, 2016 előtt a kormány semmilyen módon sem is nyúlna az alkoholpiachoz.

Az eddig ismert magyar kormányzati tervek és a külföldi példák is arra utalnak, hogy a magas alkoholfokú, tömény szeszek kerülhetnének állami monopólium alá, míg a sör és a bor nem, azt továbbra is meg lehetne vásárolni a hagyományos kiskereskedelmi boltokban  és a vendéglátásban.

A kormányközeli lap híre különösen azért okozott megütközést a piacon, mert a külön nemzeti italboltok ötletét – ha időnként pletykaszinten előkerült is – eddig senki sem vette komolyan. A kormányzati tervek eddigi ismeretek szerint két irányt követtek. Egyrészt a trafikosok lobbiztak intenzíven azért, hogy a tömény szeszeket is tegyék a náluk kizárólag kapható termékek körébe (de ezen kívül még egyéb termékeket, így az energiaitalokat is árulási monopólium alá szeretnék vonni). Ennek oka, hogy így biztosítani lehetne a nem éppen nyereséges dohányüzlet jövedelmezőségének növelését.

A különálló nemzeti italboltok azonban éppen a trafikoknak jelentenének konkurenciát több termék esetében, miközben az önálló italbolt hálózat sem tudná biztosan kitermelni a megfelelő nyereséget. A koncepcióval ráadásul az is probléma, hogy így a tömény italok vendéglátóhelyekről is kiszorulnának. Vége volna a pálinkakóstolóknak, fesztiváloknak is.

Éppen ezért a kormányzati szakértők kidolgoztak egy másik koncepciót is. A Magyar Narancsban korábban megjelent  kormányzati szakértői munkaanyag a nagykereskedelem államosításáról szólt. Eszerint a kormány nemzeti italkvótát hozna  létre és ebből részesültek volna a nagykereskedelmi cégek, akik utána továbbadták volna az itókát a trafikoknak, a vendéglátásnak és a kiskereskedelemnek.

Ezt az elképzelést a színfalak mögött komoly támadások érték, nemcsak kiskereskedelmi és vendéglátó-ipari oldalról, de az agrárlobbi részéről is, mivel a rögzített kvótarendszer hátrányos lehet a mezőgazdaság számára.

Kormányzati berkekben jártas, az ügyre rálátó forrásunk szerint nemrégiben a kabinet arra adott utasítást az érintett szaktárcáknak, hogy hangolják össze az élelmiszer-ipari feketekereskedelem visszaszorítására irányuló törekvéseiket.  Informátorunk úgy véli: ezeknek a szándékoknak a farvizén kerülhetett ismét elő, hogy „kezdjenek valamit" az alkohol nagykereskedelmével. Ám azt hangsúlyozta, hogy a kormányülésen szó nem volt nemzeti italboltok létrehozásáról, annál is inkább, mivel ezt az elképzelést eddig minden érintett résztvevő messzemenően abszurdnak gondolja.

„El tudja képzelni, hogy a magyarok a kocsmákban innentől csak gyümölcslevet igyanak?” – érzékeltette informátorunk, hogy szerinte önkormányzati választások előtt ilyen kérdés fel sem merülhet komolyan.