Mint ismert, 2013 júliusától a Központi Statisztikai Hivatal a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. számadatait veszi figyelembe a számításoknál, a hagyományos metodikát sutba vágva. Mivel az NDN-hez közvetlenül befolyó konkrét számadatok köszönő viszonyban sincsenek a KSH becsléses megállapításaival – annál sokkal jobbak -, eddig rendre a kiskereskedelmi forgalom brutális, 7-9 százalékos bővüléséről adtak hírt. A KSH becsületére legyen mondva, hogy zárójelben a saját módszertana szerint számított sokkal alacsonyabb számokat is közölte.

Ennek most vége, s az almát az almával fogják júliustól összehasonlítani, megvonva a lehetőséget a kormánypárti politikusoktól attól, hogy a magasabb adatokkal villogjanak. A júliusról ma kiadott első becslés szerint a kiskereskedelmi forgalom csupán 2,3 százalékkal haladta egy az egy évvel ezelőttit, azaz fogyasztási fordulatról pláne boomról egyáltalán nem lehet beszélni.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,6, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,7, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,4 százalékkal emelkedett az értékesítés volumene. A részletes adatokat később publikálják. Júniusban az új módszertannal még 4,1 százalékos éves összevetésű pluszfogyasztást mértek, azaz a nyár közepén nem volt igazán költekező kedvében a magyar.

Ami tény márciusban mért 8,5 százalékos idei fogyasztási csúcs óta folyamatosan romlik a hazai vásárló kedv, s az idei éves növekedésre is kedvezőtlenül hat, az első fél év átlaga 6,1 százalék volt, ha ehhez hozzácsapjuk a júliust, már csak 5,6 százalékos a dinamika.

Mint arról többször beszámoltunk: a korábbi hónapok fantasztikusnak ható piacnövekedése csak papíron létezett. A piacbővülés ütemének mostani visszaesését ugyanaz okozza, mint ami a korábbi hónapok meseszerűnek tűnő növekedését: a nemzeti dohányboltok.

A KSH az idén az év elején az addigi mintavételen és becslésen alapuló számítások helyett elkezdte felhasználni a trafikok NDN Zrt.-től érkező adatait. A trafikokban ugyanis tavaly ősz óta online kasszák működnek, amelyek napi szinten továbbítják a forgalmukat a zrt. felé.

A problémát az okozta, hogy a trafikosok az online kasszák miatt már nem tudtak trükközni a szürke áruval mint a korábbi kiskereskedők, így hirtelen, negyedéves szinten 30 milliárd forintnyi árutömeg jelent meg a statisztikában, ami a teljes kiskereskedelmi forgalmi mutatót is 2,5 százalékkal pumpálta fel. (A KSH-nál ugyanakkor leszögezték: a korábbi időszak jobb GDP adatainál a trafikok hatása nem játszott érdemi szerepet.)

Valójában persze nem bővült a piac: ez az árumennyiség korábban is ott volt a piacon. Azonban azzal, hogy a KSH tavasszal a korábbi évek mintavételes adataival hasonlította össze az ND Zrt. adatainak felhasználásával készült idei adatokkal úgy papíron egy jókora forgalmi többletet mutatott ki. Bár a KSH azóta sem győzi hangsúlyozni, hogy ez egy torzított adat, ezt utána a kormánypárt örömmel használt fel propagandacélokra, azt igazolandó, hogy beindult a belső fogyasztás motorja.

Igaz, a rendszerint hónap közepén közzétett részletes adatokból hónapról-hónapra kiderült a turpisság: valójában a trafikok forgalma és az üzemanyag vásárlások pumpálták fel a kereskedelmi mutatókat. A lakossági vásárlásokat jobban tükröző ágazatokban – így tisztán az élelmiszernél – még a satnya tavalyi évhez képest is folyamatosan zuhant a fogyasztás.

Mivel a trafikrendszer tavaly júliusban kezdett el működni, így előre borítékolható volt, hogy az idei júliussal vége lesz a kiugró kiskereskedelmi adatok sorának, mivel innentől eltűnik a forgalomból a két adavételi módszertanból adódó jelentős különbözet. Igaz, könnyen lehet, hogy ezzel a történetnek még nincs vége

Ami "kicsiben" a trafikoknál lejátszódott, az rövidesen akár nagyban is megtörténhet a kiskereskedelemben - derült ki Szabó Péter KSH főosztályvezető szavaiból.

A KSH folyamatosan tárgyal a KSH és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) arról, hogy a trafikokhoz hasonlóan teljes kiskereskedelemben is áttérjenek az online kasszák adatainak a felhasználásához. Elvileg szeptember elsejétől már csak ilyen pénztárgépek üzemelhetnek a hazai boltokban.

Bár arra még nincs céldátum, hogy a KSH mikortól venné át a NAV adatait, ám a statisztikusok számára már most komoly fejfájást okoz a kérdés. Ha ugyanis az 500 milliárdos éves forgalmat lebonyolító dohánykiskereskedelemnél az online adatok így fel tudták borítani a kiskereskedelmi mutatókat, akkor mi történik majd „nagyban" amikor a teljes, 8000 milliárdos kiskereskedelmi vertikum adataival.

- Nem sok jót jósolok magunknak és a kedves felhasználónak sem – mondta el Szabó Péter KSH főosztályvezető kérdésünkre. Szavaiból kiderül: a kiskereskedelmi forgalmi adatokból gyakorlatilag képtelenség lesz szétválasztani, hogy mennyi volt a belső fogyasztás tényleges növekedése, és mennyi volt ebből a piac kifehéredése.

Különösen, hogy a teljes kiskereskedelemben nem lesz olyan éles a váltás, mint a trafikoknál. A trafikok kasszáinak ugyanis szinte azonnal online platformról kellett működniük. A kiskereskedelem esetében ugyanakkor elhúzódott az átállás, így a kereskedők egy része fokozatosan kezdte kifehéríteni a tevékenységét. „Statisztikus legyen a talpán aki ki tudja majd hámozni az adatokból, hogy mi történt" - fogalmazott Szabó Péter.