Sokan azt hiszik, hogy ami Észak-Koreában történik, az vicc. De nem az. Maga a kommunista királyság gondolata is bizarr, de az ottaniakra kényszerített élet ép ésszel felfoghatatlan. Most jelent meg magyarul egy könyv, amelyet az egyik észak-koreai munkatábor túlélője írt. Elég volt egy pillanatra beleolvasni, hogy megértsem: ilyet kitalálni nem lehet, ez a valóságot tükrözi. A huszadik századi diktatúráknak valami olyan rémséges esszenciája ez, amelynek a léte az egész világ szégyene.

A belső horror ugyanakkor a világot is fenyegeti. Tegnap ebben az országban bejelentették: felmondják a hatvanéves tűzszünetet, kivonulnak a panmindzsoni megbeszélésekről, és megszakítják a negyven éve létező Phenjan-Szöul forró drót működését.

Az internet tele van találgatásokkal, mi késztette a III. Kimet erre a lépésre. Elvileg az ENSZ Biztonsági Tanácsának újabb szankciói, amelyek az ország atombomba-robbantását büntették. A szankciókhoz hozzájárult Kína és Oroszország – egyébként nem lett volna belőle semmi. Azt hiszem, hogy a kis kényúr dühödt gesztusa épp eddigi mentorainak szól. Azt akarja feltehetően demonstrálni, hogy képes nélkülük is talpon maradni.

Kína feltehetően nem fog fellépni egy ilyen rendszer ellen, mert akkor elismeri: jogos a diktatúrák (az enyhe, az enyhülő diktatúrák) elleni fellépés is. Oroszország „szuverén demokrácia” nevű állameszméje annyira rugalmas, hogy abba belefér a lágerország fenntartása is. És most ott tart a világ, hogy az ellenőrizetlen tébolynak atombombája, sőt interkontinentális rakétája van.

Ezeket a fegyvereket az észak-koreaiak nem maguktól találták ki. Évtizedek óta szállítanak nekik technológiát. Ők meg kereskednek vele. Csereberéltek technológiát Pakisztánnal, ott vannak Irán felfegyverzésénél, Líbia diktátorát is ellátták volna atomfegyverrel. Észak-koreaiak építették a reaktort, amelyet két éve bombáztak le az izraeliek. Észak-Korea a diktatúrák bombaműhelye lett. A diktátorok még inkább bombát akarnak, mert félnek népeiktől, a „tavasztól”. Kadhafit a lázadás nem tudta volna elsöpörni, ha a Nyugat nem avatkozik be. De beavatkozott volna, ha van az Ezredesnek saját atombombája? Ezért ragaszkodnak az ajatollahok is az atomfegyver megszerzéséhez.

Rettenetes mindez. Elsősorban az észak-koreai embereknek az, akiket ilyen sorban tartanak. Rémisztő, hogy egy ilyen rendszernek is vannak támogatói. Tudni kell, hogy a lakosságot szinte teljesen elzárták a külvilágtól, minden valódi információtól. Tökéletes a médiamonopólium. A nacionalista téboly, az egyedülvalóság eszméje, az ellenséges világról szóló propagandaszólamok képesek elbutítani sokakat. A hívek képesek elhinni sok marhaságot, hogy vezérkéjük megváltó, hogy őt irigyli tőlük a világ, s az atomfegyver birtoklásáért éhezni is érdemes. De ha a vezér azt mondja, akkor nem is éhesek.