A kormány négy kereszténydemokrata képviselő képében benyújtotta az egyházi törvény tervezetét. A tervezet vezérlő eszméje az önkény. Formálisan rögzíti s minden elemével tagadja azt az alapelvet, hogy „az egyházakat azonos kötelességek terhelik és azonos jogok illetik”. A tervezet bemutatja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányát leváltó jogszabályban rögzített alapjogokat miként emészthetik el a róluk szóló „sarkalatos törvények”.

A változtatás ürügye az volt, hogy Magyarországon túl könnyű egyházat alapítani, s ezért az egyházi státusszal könnyen vissza lehet élni. Ennek az ürügynek semmi köze ahhoz durva és közvetlen politikai szelekción alapuló egyházi kasztrendszerhez, amit a tervezet meghatároz.

A tervezetben első-, másod- és harmadosztályú egyházak, valamint osztályon aluli vallási közösségek, pária felekezetek szerepelnek. A pillanatnyi, nehezen minősíthető minősített többség bármiféle norma, objektív szempont rögzítése nélkül meghatározza, melyik egyház (melyik hívő) melyik kategóriába kerül. Ezt természetesen kétharmaddal bármikor meg is lehet változtatni. Sűrű nyelvcsapásokkal, politikai szolgálattal feljebb lehet kerülni, aki meg nem parírozik, lecsúszhat. A végrehajtó hatalom saját szempontjai szerint büntetheti és jutalmazhatja az egyházakat, kegyet oszt és jogot foszt, az egyházak politikai kiszolgáltatottsága, szolga- (kegyenc-) sorsa beteljesedik.

Még nem tudjuk, hogy a minősítésnek a gyakorlatban milyen következményei lesznek, csak azt, hogy lesznek. „Nemcsak az fontos, ki melyik kategóriába kerül, hanem hogy az egyes csoportokhoz milyen jogokat és támogatásokat rendelnek” - érdeklődött a Heti Válasz májusban Szászfalvi László illetékes államtitkárnál, és azt a választ kapta: „Ez a következő lépés, de először legyen meg az új törvény.” Nem kell azt a minősített egyházaknak és a minősítő többségnek tudni, mit nyernek, mit veszítenek, mit adnak, mit vesznek, utólag majd minden kiderül. Aztán még utóbb hozzá is lehet tenni, el is lehet venni még.

A Magyarországon mikroszkópikus Orosz Ortodox Egyház Moszkvai Patriarchátus és a Magyarországi Bolgár Otrodox Egyház első osztályú. Nyilván a nemzetközi bonyodalmak elkerülése végett. Az ország negyedik legnagyobb, legbefolyásosabb egyháza, a Hit gyülekezete másodosztályú lett. Nyilván a „jobboldalon” belüli bonyodalmak elkerülési végett. Magasztos, elvi szempontok.

A másodosztályúakkal és csak velük az év végéig a kormány megállapodást köt. Ennek nem lehet más értelme, minthogy az első osztályúaknak úgyis jár minden, a harmadosztályúaknak úgysem jár (szinte) semmi, a másodosztályúakkal van miről alkudozni.

A jelenleg bejegyzett, nagyjából háromszáz egyházból 44 marad, tehát 85 százalékuk elveszti egyházi státuszát (vele az egy százalékot az állami kiegészítéssel, az adómentességet és közfeladatot ellátó intézményeik kiegészítő normatíváját). Új egyházként azok jegyezhetik be magukat, amelyek fel tudnak mutatni húsz éves szervezett magyarországi jelenlétet vagy ezer hívőt, és Fővárosi Bíróság nem dobja vissza a kérelmüket annak a gumiparagrafusnak az alapján, mely szerint magatartási követelményeik nem sérthetik az erkölcsöt, az emberi méltóságot. Csakhogy a különböző felekezetek többek között azért különbözőek, hogy mást gondoljanak arról, mi sérti az erkölcsöt. Ha a többnejűség sérti, akkor az iszlám például nem lehetne még harmadosztályú egyház sem. Az egész reformáció abból indult ki, hogy a római katolikus egyház maga az erkölcsi fertő.

A törvénytervezet minden hívőt bezár az egyházába. A kiszakadók húsz évig, ezres létszámig nem alakíthatnak új egyházat, de ezen feltételek teljesítése esetén sem, ha a hitügyi döntőbírónak felkent tekintetes Bíróság úgy véli, nem eléggé újak és mások az ő hitelveik, mint valamely bejegyzett egyházé. Ezenközben másodosztályú egyházként működhet az Erdélyi Gyülekezet, mely nagy kereszt(y)ény egyházak Erdélyből elszármazott híveiből áll, reformátusokból, katolikusokból, református pap alapította, rendezvényeiken református és katolikus papok celebrálnak, és soha nem is állították magukról, hogy bármiféle sajátos hitelveket képviselnének.

Miközben az erdélyiség hitelvnek is megfelel, az egyházak nagyvilágbéli jelentősége egyáltalán nem számít. A sok százmilliós világvallások, a buddhizmus, az iszlám harmadosztályúak, a hinduizmus számos ágának egyikét képviselő krisnások másodosztályúak.