Magyarország elismeri a lelkiismeret és vallás szabadságát – ezzel a kijelentéssel kezdődik az egyházakról szóló úgynevezett sarkalatos törvény tervezete, amelyet négy KDNP-s képviselő jegyez (Harrach Péter, Lukács Tamás, Varga László és Vejkey Imre: tehát Semjén Zsolt vagy Szászfalvi László egyházi kapcsolatokért felelős államtitkár nincs az előterjesztők között.) A képviselői önálló indítványként beterjesztett javaslat elfogadása esetén töredékére csökkenne az egyházak száma. Jelenleg mintegy háromszáz szervezetet tartanak nyilván egyházként, az indítvány melléklete viszont csak 44-et nevez meg.

A tervezet három különböző csoportba sorolva említi az egyházakat. Az elsőbe (a vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895-ös törvény alapján bevett és elismert egyházak közé) a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok kerültek, valamint három zsidó felekezet (a Mazsihisz, az EMIH és az autonóm ortodox izraelita hitközség), öt keleti ortodox egyház, továbbá az unitáriusok és a baptisták. A Hit Gyülekezete például azon egyházak közé tartozik, amelyekkel – elismerve jelentős közcélú tevékenységüket – a kormány megállapodást kíván kötni.

Kimaradt az előterjesztésből a sokat bírált – és a törvényben jogi kategóriakánt eddig sem létező – „történelmi egyház” kifejezés. A javaslat hangsúlyozza: „az egyházakat azonos kötelezettségek terhelik és azonos jogok illetik”.

Az egyházi listáról a szcientológusok és (sok más formáció mellett) az újpogány tanokat hirdető szervezetek is hiányoznak. Számukra adott lesz a lehetőség, hogy a Fővárosi Bíróságnál kezdeményezzék egyházi bejegyzésüket. Ehhez a törvényjavaslat szerint az kell, hogy a szervezet már legalább húsz éve működjön Magyarországon és legalább ezer tagja legyen. A feltételek között szerepel, hogy elsődlegesen vallási tevékenységet kell végeznie, tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal kell rendelkeznie. Elutasítás esetén a kérelmező legkorábban egy év múlva próbálkozhat újra a bíróságon.

A javaslat rögzíti, hogy az állam Magyarországon nem működtethet és nem hozhat létre az egyházak irányítására, felügyeletére hivatott szervet. Kimondja továbbá: az egyházak hitéleti célú bevételeit és azok felhasználását állami szerv nem ellenőrizheti. Hitéleti célú bevételnek minősül az egyszázalékos adófelajánlásokból származó bevétel, annak költségvetési kiegészítése, az ingatlanjáradék és annak kiegészítése. (Az egyéb célra adott állami támogatás felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrizheti.)

Az előterjesztők fokozott védelemben kívánják részesíteni az egyházak elnevezését, jelképrendszerét és szertartásrendjét. A javaslat megfogalmazása szerint „más szervezet elnevezése és jelképei nem kelthetnek olyan benyomást, hogy a szervezet, illetve tevékenysége más, korábban nyilvántartásba vett egyház működéséhez kapcsolódik”.

Újdonság az a kitétel is, hogy amennyiben valamely egyházi személy nem egyháztag számára végez szolgálatot (vagy tevékenysége egyházával kapcsolatba hozható), köteles az adott egyház nevét a szolgálat előtt jól látható módon feltüntetni. Ennek a rendelkezésnek fogyasztóvédelmi célja is van: az igénybe vevő számára így egyértelműen beazonosítható lesz, hogy az adott szolgáltatás valamely egyház tevékenységéhez kötődik.

Törvény védi a jelképeiket