1. Molnár Csaba valóban „magánjogi vitaként” értékelte az orosz-ukrán vitát, akárcsak az EU hivatalos álláspontja.

2. Gyürk András úgy ír a Nabucco vezetékről, mintha az már egy részleteiben kiforrott projekt lenne, aminek építését már el lehetne kezdeni, csak a magyar kormány akadékoskodik. Ez a sugallmazás elferdíti a valóságot.

3. Senki nem állítja, hogy közép-ázsia nem rendelkezik hatalmas szénhidrogén forrásokkal, a probléma lényege, hogy sok, politikailag meglehetősen bizonytalan, és Oroszországhoz erősen kötődő ország osztozik az energiahordozók felett. Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Kazahsztán, esetleg Irán és Irak lehetnének a betápláló államok. Nem szabad azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy közép-ázsia volt szovjet köztársaságainak vezetői sokkal jobb személyes, informális kapcsolatokkal rendelkeznek Moszkvával, mint bármely más nyugatival.

4. Ok-okozati viszony felcserélése arról írni, hogy a magyar kormány vargabetűi bizonytalanították el a Nabucco-befektetőket. Éppen fordítva, a kormány bizonytalanodott el, látva a befektetők hezitálását, ami a ködös terveknek tulajdonítható.

5. Való igaz hogy a Gyurcsány-kabinet eddig csak a Nabucco riválisaként értékelhető Déli Áramlatról szóló egyezményt írta alá, de azért, mert abban az esetben volt mit aláírni, a Nabucco eddig csak lila köd volt. Ezen próbál változtatni a magyar kezdeményezésre összehívott Nabucco-konferencia.

6. A cseppfolyós gáz előállítása, illetve visszagázosítása nem olcsó eljárás, így ez csak tartósan magas kőolajár, (illetve ehhez igazodva földgázár) esetén lenne gazdaságos. Jelenleg figyelembe véve a kb. fél éves késleltetettséget, erősen csökkenő világpiaci földgázárra lehet készülni. A távolabbi jövőben pedig –tanulva az orosz-ukrán konfliktusból – az EU feltételezhetően megpróbálja diverzifikálni gázimportját (Közép-Ázsiával ellentétben Norvégia, Algéria, Líbia nincsenek orosz hatótérben), illetve növelni saját termelését (Hollandia, Nagy-Britannia, Lengyelország, Románia).

7. Gyürk András által javasolt jó viszony ápolását Oroszországgal éppen a FIDESZ nézte gyanakvóan az elmúlt években. A Déli Áramlat szerződés aláírása pont ilyen, bilaterális viszonyt javító eszköz.
8. A kiegyensúlyozott, politikailag elfogulatlan vélemény érdekében talán meg lehetett volna említeni, hogy az utóbbi években Magyarországon épült gáztározók meghatározó jelentőségűeknek bizonyultak a krízis hatékony kezelésében.