Nem a helyközi buszok esetenkénti késéseire ironikusan reagálva, még csak nem is az ötvenes évek kultúrát a földekre mozgalmának szellemében, a buszmegállóba viszik a könyveket Rábapatonán. 

A polgármester kezdeményezésére az esővédő műanyag falára rögzítettek egy kis könyvesszekrényt, polcaira raktak olvasnivalót, bárki válogathat, ki is pótolhatja akár. Az ötlet nem új, van rá példa a világ nagyvárosaiban, s nálunk is történtek hasonló próbálkozások, legutóbb például Óbudán, ám e kultúrötlet kistelepülésen történő meghonosítása némi figyelmet feltétlenül érdemel.

Az ember persze gyanakvó, a választási kampány hisztériás heteiben meg különösen az, ami persze nem csoda, hiszen már a bohócot is kihozták a cirkusz porondjáról a közélet színpadára, pontosabban cirkusszá tették a politikát mindennapjainkkal egyetemben.

Hajlamosak vagyunk farkast kiáltani a kismalac láttán is, merthogy a közelmúlt tapasztalatai ezt igazolták, ilyen reflexeket alakítottak ki.

A tollforgató meg nemcsak gyanakvó, hanem hivatásszerűen kíváncsi is. Vajon mivel rakatta tele a helyi polgármester a rábapatonai könyvespolcokat? Kinek a műveit kínálják olvasásra, milyen politikai és esztétikai ízlés diktál arrafelé?

Önmagunk előtt is pironkodva kimegyünk hát a Győrhöz közeli településre, hogy megszemléljük a könyvkínálatot. Kicsit alattomban, félig titokban, szégyenkezve, mintha lopni mennénk. Ilyenné lettünk, ilyenné tett bennünket a jelen idő. Pontosabban: erre fogjuk, mert így kényelmesebb. A buszmegállóban éppen senki sincs, a közeljövőben nem érkezik helyközi járat. Van hát idő szemügyre venni a kihelyezett kínálatot. A könyvesszekrény alatt felirat közli, hogy a csereprogram keretében a tárolóba mindenki betehet, s onnan ki is vehet könyvet. Sőt nemcsak a buszvárakozás tétlen perceiben olvasgathat az ember, hanem akkor is igénybe veheti a szolgáltatást, ha estére egy könyvre vágyik.

A szekrényben annak rendje és módja szerint vegyes a kínálat. Van itt Berkesi András, Jókaitól a Sárga Rózsa, Mág Bertalan egy krimit jegyez, Ken Kesey-től a Száll a kakukk fészkére című sikerregény. Aztán: Claire Kenneth s Bradányi Iván könyve támaszkodik egymásnak, majd a Lassie hazatér a következő a sorban. A Hercegkisasszony voltam Teheránban mellett Jung gondolatai a látszatról és a létezésről. És az utcai polcon látjuk Chesterton Az ember, aki csütörtök volt című művét is.

Láthatólag nem politikai szándékkal rakták össze az eredeti kínálatot, mely reményeink szerint a cserebere akcióban majd spontán mód bővül. Olvasásszociológiai felmérést érdemelne idővel, hogy milyen ízlés, kulturális igény rajzolódik ki, mivé fejlődik ez a kezdeményezés, megy-e előre, lesz-e közönsége.

Mi pedig óvatosan körülnézünk, csinálunk egy fotót, aztán szégyenkezve beülünk a távolabb parkoló autóba. Nemcsak egy kezdeményezés méretett meg, hanem önmagunk gyanakvása és előítélete is.

Bocsánat, Rábapatona!