Keveseknek fog feltűnni, hogy a jövő februárban kezdődő téli olimpián a külföldi vendégek közül hiányzik majd Viviane Reding. Az Európai Unió alapjogi biztosa távolmaradását azzal indokolta, számára elfogadhatatlan, ahogy a Putyin-rendszer a kisebbségeket kezeli. Nem mondta ki, de tudni lehet: a kisebbségek kapcsán a júniusban elfogadott és a „homoszexuális propagandát” tiltó orosz törvényre gondolt.

Szocsiban nem lesz ott Joachim Gauck német államfő sem. A keletnémet származású egykori másként gondolkodó igazából nem indokolta meg, hogy miért nem megy el a téli játékokra. Emberi jogi aktivisták és a német sajtó egy része üdvözölte a döntést. Szerintük Gauck megmutatta: a politikának van lelkiismerete. Ráadásul ezt akkor tette, amikor az egész világ egy rendkívüli embertől, Nelson Mandelától búcsúzott. Mások azt mondják, hogy a „bojkott” értelmetlen, hiszen azzal az orosz belső viszonyokon semmit sem változtatnak. Sőt, a távolmaradás hátrányba hozhatja az orosz piacon érdekelt német vállalatokat. A játékok helyszínén viszont, mintha mi sem történt volna, folytatódik a természet károsítása, az ott dolgozó (vendég-) munkások kizsákmányolása.

Az olimpia bojkottja régi örökség. 1936-ban is felmerült, de a náci rezsimnek végül jó képet kellett ahhoz vágnia, hogy a fekete bőrű csodaatléta, az amerikai Jesse Owens négy aranyat nyert. A hidegháború idején a moszkvai olimpiát bojkottálta a Nyugat – az afganisztáni szovjet bevonulás miatt. Rá négy évre a szocialista tábor döntő része távol maradt Los Angelestől. Magyarországon máig emlegetik, hány élsportoló karrierjét törte ketté a döntés.

Olimpiát rendezni presztízskérdés. Oroszország esetében azt jelzi, hogy kiheverte a Szovjetunió bukását, büszkén visszatér a nemzetközi porondra. 1980-ban a moszkvai játékok is azt lett volna hivatott jelképezni, hogy a Szovjetunió a nemzetközi közösség elfogadott tagja. Az olimpia, a felfokozott nemzetközi figyelem pedig puhítja, lazítja az elnyomó rendszert.

Ezt az érvrendszert használták 2008-ban Peking esetében is. Kína gazdasági ereje, globális jelentősége megérdemel egy olimpiát, az ötkarikás játékok további politikai-gazdasági reformokhoz ágyazhatnak meg. A kínai rendezők ráadásul ravaszul beharangozták, hogy létrehoznak egy zónát, ahol mindenki szabadon kifejtheti a véleményét. Csak később derült ki, a szabad szólás helyszínét az olimpiai versenyektől jó messzire jelölték ki. Orosz ígéretek szerint Szocsiban is lesz hasonló övezet, az itt tiltakozóknak állítólag nem kell büntetőjogi következményektől tartaniuk.

Bárhogy forgatjuk is, az olimpia – a helyszínek odaítélésétől kezdve – tömény politika. És hatalmas üzlet. Akkora, amely túlnő minden bojkottfelhíváson vagy jelzésen. Azon sportolók, akiknek nem tetszik a Putyin-rendszer és annak homofób törvénye, menjenek Szocsiba, nyerjenek érmeket. És a kamerák előtt csókolják meg egymást. Nemre való tekintet nélkül.

Nagy lendülettel folyik az építkezés, vezető politikusok viszont bojkottot jelentettek be