Gulyás Gergelynek tökéletesen igaza van. Hiába az ellenzéki tiltakozás, törvényesen nem állítható fel parlamenti vizsgálóbizottság az egykori adóhivatali dolgozó, Horváth András hivatali asszisztenciával – de legalábbis félrenézéssel – kísért, ezermilliárdos áfacsalást állító bejelentése kapcsán.

Még akkor sem, ha Szél Bernadett (LMP) világosan megüzente mindenkinek: aki nem partner a NAV-botrány felderítésében, az „cinkos a hazudozókkal”. Kínálkozó poén lenne kijelenteni, hogy ha már a képviselőnő tudja, kik a hazudozók, minek a vizsgálat. Ha még meg sem alakult a testület, de máris kész az ítélet, felesleges idő, pénz és papírpocsékolás minden.

Ám ennél többről van szó. 2012. szeptember elseje óta hatályos az Országgyűlésről szóló törvény, melynek 24. paragrafusa egyebek között kimondja: Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.

Gulyás „emlékezett”, hogy szocialista javaslatra került a törvénybe a fenti rendelkezés. A Fidesz szakpolitikusa emellett azt is tudta, és ezt speciel Szél Bernadettnek is tudnia kellett, hogy a NAV több címen is feljelentette bejelentését követően Horváthot. Ám még mielőtt ez megtörtént volna, a Horváth által nyilvánosságra hozott információk alapján hivatali visszaélés gyanújával feljelentéskiegészítést rendelt el a Fővárosi Főügyészség, mivel ezek szerint nem tartotta csípőből lesöpörhető marhaságnak a volt adóhivatali dolgozó állításait.

Egyelőre mindenesetre a helyzet az, akár tetszik ez valakinek, akár nem, hogy az igazságszolgáltatás gépezete mozgásba lendült, és legalább két büntetőeljárás indult vagy indulhat a napokban az ügyben. Akkor mi a kérdés? Miről vitatkoznak a hölgyek és urak? A törvény ez esetben egyértelmű: „Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya...”

Más kérdés, hogy Gulyást miért nem zavarta a törvényesség, pontosabban annak hiánya például a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló bizottság felállításakor, amely testületről már szintén a hivatkozott törvény hatálybalépése után szavaztak. A találkozók ügyében 2013 februárja óta nyomoz a Központi Nyomozó Főügyészség, Gulyás pártja mégis felállította a Mile-bizottságot. Végül is az a testület aligha állapíthat meg olyasmit, ami a Fidesznek kínos lehet, viszont nagy valószínűséggel árthat az ellenfeleinek. És ha így van, akkor kit érdekel a törvényesség? Ilyen az unortodox jogállam. Vannak ugyan törvények, de csak akkor kell betartani őket, amikor az a hatalmon lévők érdekének megfelel. Különben beszélni se kell róluk.

Horváth Andrást a páholyokból kiküldték, végül a karzatról figyelte a vitát