A zöldszervezet aggasztó prognózisa ráadásul nemcsak az emberiség gyors növekedésével magyarázható, hanem azzal is, hogy a növekedés fétise uralkodik a fejlett országokban, ami pedig természetesen igen erőforrás-igényes. A gazdaság gyarapodása vitathatatlanul indokolt, hiszen ez alapozhatja meg a foglalkoztatottság kedvező alakulását, a legfontosabb szükségletek kielégítését, az elesetteket támogató költségvetési bevételek biztosítását. Azonban pusztán csak ezen az alapon például nincs szükség a túlzott növekedésre, mert a szegények támogatását jól kidolgozott progresszív adórendszerrel meg lehet valósítani.

A fejlett országban kialakult igényeket az egyre erősödő reklámhadjárat is fokozza, amelynek hatására megjelennek a látszatszükségletek. A reklám a nem létező szükségleteket is képes létrehozni, ezért pazarlásra ösztönöz. A profitéhes tőkés társadalom, nem utolsósorban, az általa gerjesztett túlzott igények kielégítésére is törekszik, ami az erőforrások felhasználását a kritikus mértékig fokozza.

A látszatszükségletek kialakítására egy elképesztő szociológiai kísérletet végeztek az USA-ban. Napilapokban reklámozták, hogy a legjobb családtag a tengeri kavics, mert szép, megtartja formáját és nyugodt, nem változtatja a helyét. Az amerikaiak hét százaléka azonnal vásárolt kavicsot. Később a napilapok azt reklámozták, hogy a tengeri kavicsot is megilleti a szabadság, a tengerparti üdülés, a szülőhely meglátogatása. A boldog kavicstulajdonosok hét százaléka kielégítette kedvence igényét, és elvitte a tengerpartra.

A reklámtörténelemből még számtalan abszurd esetet lehetne felidézni, amelyekről annak idején az ország házában a reklámtörvény vitája kapcsán magam is részletesen szóltam. Egyre jobban beérnek a reklámpszichológusok kísérletei, akik ugyanis eredményesen veszik célba a fogyasztókat, csőbe húzzák a potenciális vásárlókat.

Különösen aggasztó a megtévesztő reklámok sokasága, amelyek ellen a Gazdasági Versenyhivatal dr. Nagy Zoltán elnöksége idején igen eredményesen fellépett. Sok évig tartottam előadásokat az ország egyetemein, középiskoláiban, többek között azért, hogy a diákok jelezzék a hivatalnak, ha megtévesztő reklámot tapasztalnak vásárlásaik során. Végső soron a fogyasztást túlzottan felkorbácsoló reklámok indokolatlan erőforrás-felhasználást eredményeznek, ami pedig bolygónk jövőjét is veszélyezteti.

Hamvas Béla professzor találóan szól arról, hogy a fejlett országokban uralkodó egyoldalúan materiális orientáció, az élet sokszor szükségtelen kellékeinek túlzott imádata, azt okozza, hogy az embereknek már nem marad idejük élni a jelentős anyagi harácsolás miatt. Az ilyen egyén soha nem érzi azt, hogy elég a rendelkezésre álló javakból, ezért a jólét nem biztosít számára boldogságot, sőt lelki betegséget is eredményezhet. Van-e értelme az ilyen, csak materiális orientációra épülő életnek, a föld jövőjét veszélyeztető folyamatoknak?

Dr. Takács Imre
Hajdúszoboszló

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.