A kisebbségek ne szóljanak bele a nagyok dolgába! Ezt a célt szolgálja a hatályos választási törvény. A nagyok (a csak-magyarok) dolga, hogy milyen kormány, milyen irányba vezesse az országot. A kisebbségi ezzel ne törődjön.

Neki nem jár többpártrendszer, választhat magának egy listából egyet, legitimálhatja a hatalom függőségében tartott országos önkormányzat (a legnagyobb kisebbség esetében a talpnyalásban élenjáró fideszes képviselő, Farkas Flórián) által kijelölt embert. Ha! Ha kisebbségiként regisztráltatja magát, és lemond arról, hogy a hazája sorsát befolyásoló alapvető kérdésekben a szavazatával, pártválasztásával állást foglaljon.

„Kisebbségi jogát” akkor gyakorolhatja, ha legfontosabb állampolgári jogáról lemond, ha másodosztályú, csupán egyetlen részkérdésben illetékes állampolgárrá minősíti le magát. És ezzel föl is menti a pártokat az alól, hogy a kisebbségi szavazatokért versenyezzenek. Hisz ezentúl nem kell tartaniuk attól, hogy a kisebbségi választók megbüntetik őket azért, amit elkövetnek ellenük. A diszkrimináció, a szegregáció eltűréséért és bátorításáért, a mélyszegénység kegyetlen és tudatos tovább mélyítéséért, a kisebbségi kulturális intézmények elsorvasztásáért.

A regisztrációval a kisebbségi állampolgár kiiratkozik a minden fontos dologban döntő pártok érdekköréből. És ezzel a tizenhárom regisztrált kisebbségből tizenegy nagy valószínűséggel nem is nyer semmit, mert aligha lesznek annyian, hogy a kedvezményes bejutási küszöböt elérjék. Viszont tömegesen regisztráltathatják magukat álkisebbségiek, akik a kedvezményes bejutási küszöböt kihasználva a pártjukat pluszképviselőhöz juttathatják.

„Öntudatos romaként, felelős magyar választópolgárként éljünk az állampolgári jogunkkal, a pártokra való szavazás jogával” – ezt írta Horváth Aladár csütörtöki számunkban megjelent bölcs és szenvedélyes cikkében.

Tökéletesen igaza van neki, és mindazoknak a roma szervezeteknek, önkormányzatoknak és értelmiségieknek, akik arra szólítják fel a cigány szavazópolgárokat, hogy ne vonuljanak be abba a politikai gettóba, amelybe csalogatják őket, hanem Magyarország egyenjogú állampolgáraiként értékeljék a kormány teljesítményét, az ellenzéki pártok ajánlatát, és válasszanak. Húsz évvel ezelőtt, amikor a nemzeti kisebbségek jogait rögzítő törvénybe beleírták, hogy a kisebbségeknek joguk van az országgyűlési képviseletre, nagyon kevesen voltak és nagyon doktrinernek minősültek azok, akik ezzel nem értettek egyet.

Akik kitartottak amellett, hogy az Országgyűlésbe általános politikai meggyőződésünk szerint, állampolgári minőségünkben kell képviselőt választani, egyéb identitásainkat, csoportérdekeinket más formában, más szinten kell érvényesíteni. Ha egy törvénybe foglalt jogot két évtizeden át nem lehet érvényesíteni, az súlyos aberráció. De ha ezt a jogot csak még súlyosabb jogfosztás árán lehet biztosítani, akkor az eltörlése a jó megoldás.

Farkas Flórián nyerésben – ezúttal az Országos Cigány Önkormányzat ülésén FOTÓ: MÓRICZ SIMON