Az eredetileg 10+1 pontból álló népesedéspolitikai „akcióterv” egyetlen eleméről, éppen a plusz egyedikről, vagyis a családi adókedvezmény kiterjesztéséről döntött tegnap a kormány.

A kedvezményt 2011-ben vezették be, s hatására mindeddig nem nőtt a gyermekvállalási kedv – sőt, az év első öt hónapjában a tavalyinál is kevesebb gyermek született –, a bébiboom legalábbis csúszik. A tehetősebb családok zsebében persze több pénz maradt, s ez is hatás. Most, hogy a választások közeledtével átmenetileg mindenki számít, nem csak a gazdagok, a kisembereknek is igyekeznek valamit adni a kormánypártok. Így azok a családok, amelyek az szja-kedvezményt eddig nem tudták teljes mértékben igénybe venni, most az egészségbiztosítási (Fidesz-ötlet), illetve a nyugdíjjárulék (KDNP-javaslat) terhére próbálkozhatnak.

Nem meglepő, hogy a hangsúlyt a munkajövedelemre tették, ugyanis bevallottan azok családjaiban szeretnék ösztönözni a gyermekvállalást, akiknek van munkájuk. A bökkenő csak az, hogy a kiválasztott célcsoportokban a két gyermeket nevelő nőknek negyven, a háromgyerekeseknek pedig a hatvan százaléka nem rendelkezik munkahellyel. A gyesen, gyeden lévő nők felének nincs is hová visszamennie dolgozni – a problémával éppen a legszegényebb és a legiskolázatlanabb rétegek szembesülnek leginkább. Ezen nem segítene a most elhalasztott programpontok között szereplő rugalmas gyed bevezetése sem. Hiszen attól, hogy a munkavállaló több pénzt tehet zsebre (a gyedet meg a fizetést is), a munkaadóknak még nem lesz több kedvük anyákat foglalkoztatni. Pláne nem akkor, ha – munkahelyi napközi formájában – még a gyerekek felügyeletét is a nyakukba varrják.