A szervezők mintegy 30-50 ezer látogatót vártak az első alkalommal meghirdetett Rárós Fesztiválra, ami – a gazdag kínálatot látva – egyáltalán nem tűnt túlzásnak. A főtámogató azonban visszalépett, az északnógrádi falvakba álmodott összművészeti kavalkád elmarad. Elvileg ma kezdődött volna… A főszervező kisírta magát, és újra belevág.

Hamarosan országos ötletpályázat kiírásával lép a nyilvánosság elé a közelmúltban megalakult Innovatív Önkormányzatok Klubja (IÖK), amit közel húsz polgármester hozott létre azzal a céllal, hogy a különböző településeken kitalált és már a gyakorlatban is kipróbált helyi újdonságokat, egyedi megoldásokat széles körben népszerűsítse, illetve felkarolja a még megvalósításra váró új elképzeléseket.

A július közepére kitűzött határidőre az ország harminchét településén létesültek úgynevezett helyi értéktárbizottságok, és tizenkilenc megyében létrejöttek a megyei bizottságok is, ezzel elkezdődött a hungarikumtörvényben megnevezett Magyar Értéktár létrehozása. A hungarikumtörvényt még 2008-ban határozta el a parlament (akkori ellenzékiek és kormánypártiak egyetértésével), 2012-ben alkották meg a törvényt, és idén áprilisban jelent meg a végrehajtási utasítása. Eszerint települési, megyei, illetve a nemzeti értéktárakban, illetve ágazati értéktárakban rögzítik a nemzet értékeit, a határon túliakat is.

A virtuális pénzekkel való kereskedés veszélyeire és a visszaélések lehetőségére figyelmeztet az amerikai tőzsdehatóság (SEC), amely egy konkrét piramisjáték felépítése kapcsán látta elérkezettnek az időt, hogy az ügyben megszólaljon.

A demokrata nem fél, tanultuk Bibó Istvántól. De az igazat megvallva láttunk már demokratát félni. És mostanában újra látunk. Mintha a bátorságra vonatkozó erkölcsi igény nem mindig teljesülhetne maradéktalanul. Most se. Különös állapota ez egy állítólag működő demokráciának. Hiszen Bibó szerint a valódi demokrata keményebb körülmények között sem fél.

A magyar külpolitika válságban van. Magyarország nemzetközi kapcsolatai több évtizedes mélyponton vannak, az ország megítélése súlyosan megromlott. Szinte csak formálisan részese a nemzetközi együttműködési rendszereknek, miközben nincsenek érdemleges magyar külpolitikai kezdeményezések.

Nem volt érdemi mondanivalója a bíróság számára a romagyilkosságok három gyanúsítottjának, bizonyára ezért nem kívántak élni a szerdai tárgyaláson az utolsó szó jogával. Negyedik társuk, Cs. István pedig – édesanyja korábbi nyilatkozatára emlékeztetve – azt hangoztatta: nagy a különbség, hogy valaki bűnös vagy bűnöző. Ő az eljárás során együttműködött a hatóságokkal, és beismerő vallomásával sokat segített a gyilkosságsorozat körülményeinek tisztázásában.

A minimálbér-emelés, az elfogadott országos bérajánlás és a munkahelyvédelmi akcióterv első tapasztalatai már látszanak az adatokban. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének megbízásából a Policy Agenda elemző intézet megvizsgálta, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv) vezetői hogyan vélekednek. Az adatok nem igazolják vissza a kormányzati optimizmust.

Nagyszabású plakátkampányt indított Németországban a Simon Wiesenthal Központ a náci háborús bűnösök felkutatására. Ám az akció korántsem mentes a vitáktól: érdemes-e öreg embereket bíróság elé citálni, és lehet-e „vérdíjat” kínálni a nyomravezetőknek? – kérdezik sokan.

Edward Snowden kijövetelére vártak az újságírók a seremetyevói reptéren, ehelyett be kellett érniük a volt CIA-s külső munkatárs ügyvédjével. Anatolij Kucserena sem azt hozta, amit reméltek, nevezetesen a moszkvai légikikötő tranzitjában jó egy hónapja „dekkoló” Snowden kilépési papírjait. A jogi képviselő ezzel szemben könyveket, Dosztojevszkijtől A bűn és bűnhődést, valamint egy Csehov-kötetet meg új ruhákat vitt be az amerikainak. – Már zavaró volt, hogy mindig ugyanabban az ingben jelent meg. Dosztojevszkijtől és Csehovtól pedig sokat tanulhat Oroszországról, ahol maradni és utazni akar – mondta az állítólag már az orosztanulásba is belevágó Snowdenről Kucserena a Rosszija-24 tévécsatorna tudósítása szerint.

Bár a várakozások roppant borúlátóak voltak, mégsem teljesített rosszul az elmúlt negyedévben az Apple. Sőt a technológiai óriáscég a júniussal véget ért három hónapban 35,3 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el, ami egy százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi időszakét, s ez egyben vállalati csúcsot is jelent. Az elemzők 35 milliárdos forgalommal számoltak. Az elmúlt évek sikertörténetére mégis sötét árnyék vetül azzal, hogy a nyereségtermelő képesség gyors hanyatlásnak indult, s ezúttal 22 százalékkal maradt el a bázisidőszakétól. A 6,9 milliárd dolláros tiszta nyereség csaknem kétmilliárd dolláros visszaesést takar.

Tegnap este nyolc órakor hozták nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Az idén mindössze 95 ezer diák jelentkezett a felsőoktatásba, 56 ezerrel kevesebben, mint két évvel ezelőtt. A ponthatár megállapításával nem volt könnyű dolguk a felsőoktatásért felelős államtitkárság illetékes háttérintézményeinek. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis előre rögzítette a bejutási küszöböt (240 pont), az intézmények kapacitása viszont adott, ráadásul a felvehető hallgatók minimumáról jogszabályban rendelkezett a kormány (e szerint legalább 55 ezer főt fel kell venni.) Az egyenlet megoldásában az jelentett némi segítséget, hogy az egyetemek, a minőség védelmében, megállapíthatták szakjaiknál a minimális bejutási ponthatárt.

A „bemelegítő” mérkőzések után kedden a női, tegnap pedig a férfipólóválogatott ereszkedett a mély vízbe a barcelonai világbajnokságon. De – micsoda különbség – amíg a lányok szépen elpáholták a csoportrangadón az olaszokat, addig Benedek Tibor kapitány játékosai viszonylag sima vereséget szenvedtek a szerbektől.

Aki nézett már le kilenc-tíz emeletes panelház tetejéről, az el tudja képzelni, milyen mélység tátong a vizes sportágak legfiatalabb változatában – a szó szoros értelmében – fellépők alatt. A high diving (szabad fordításban óriás-toronyugrás) a tervek szerint bemutató szám lesz a három év múlva esedékes riói olimpián, s hogy a fölvezetés megfelelő legyen, a nemzetközi „vizes” szövetség vezetői úgy döntöttek: a barcelonai világbajnoki műsorba iktatják a beharangozókban a „félelem nélküli emberek” sportjának nevezett műugrószámot.