A Simon Wiesenthal Központ becslése szerint 60-120 háborús bűnös élhet még Németországban, mindannyian legalább kilencvenévesek. A plakát szövege is erre utal: „Késő, de még nem túl késő. Vannak még olyan bűnösök, akik szabadlábon vannak, segítsenek bíróság elé állítani őket” – kérik az állampolgárok együttműködését. A plakátok keddtől két hétig láthatók majd a legnagyobb német városokban, és komoly jutalmat – akár 25 ezer eurót – is ígérnek a nyomravezetőknek. Ez okozza a vitát a német történészek között: vajon szabad-e pénzt ajánlani anyagiakban nem mérhető, rettenetes bűnökért? Michael Wolffsohn német-zsidó történész a Deutschlandradio Kulturnak nyilatkozva élesen bírálta a kezdeményezést. Szerinte a múlt alapos feldolgozása sokkal fontosabb, mint egyes emberek bíróság elé állítása. A plakátkampány semmire sem vezet, legfeljebb szánalmat kelt az öreg emberek iránt. Konkrét összeget felajánlani „vérdíjként” pedig szégyenletes és kegyeletsértő – vélekedett a müncheni Bundeswehr egyetem egykori professzora.

Ennél „megengedőbb” Hans-Joachim Veen, a weimari Ettersberg alapítvány vezetője. A diktatúra feldolgozásával foglalkozó intézet igazgatója szerint még akkor is jó ötlet a plakátakció, ha végül egyetlen náci bűnös sem kerül bíróság elé. – Ez is segíti, hogy a társadalom emlékezzen a múltra, szembesüljön a szörnyűségekkel. Én nem látok semmilyen érvet az ellen, hogy ilyen akciókkal is megpróbáljuk kézre keríteni a bűnösöket – nyilatkozta lapunknak a professzor. Ha pedig valaki az anyagi eszközöket is tudja biztosítani (mint a Simon Wiesenthal Központ), akkor a jutalom sem ütközik morális akadályokba. Elvégre manapság minden nyomravezetőnek ígérnek ilyet.

Hans-Joachim Veen nem tart attól, hogy az esetleg bíróság elé kerülő idős, talán beteg emberek inkább szánalmat keltenének a társadalomban.

– A németek megtanultak távolságot tartani. A súlyos, emberiesség ellen elkövetett bűnök esetében fontos arra emlékeztetni, hogy a felelősséget igenis vállalni kell. Ha kell, akkor idős korban is. Mindennek a tudatosítása a társadalmi higiénia és a jogállam megerősítése szempontjából is elengedhetetlen – vélekedik a professzor. Veen nem zárja ki, hogy a kampány időzítése nem véletlen: éppen zajlik a német neonácik, a tíz ember meggyilkolásával vádolt NSU tagjainak pere Münchenben, a társadalmat érdemes így is emlékeztetni, hogy a náci eszmék nevében micsoda szörnyűségeket követtek el az országban.

Efraim Zuroff, a kampány kezdeményezője arra is emlékeztetett, hogy John Demjanjuk 2011-es elítélése óta megváltozott a németországi jogi helyzet. Most már elég azt bizonyítani, hogy az elkövető megsemmisítőtáborban szolgált. Korábban konkrét bűntettet is igazolni kellett, erre most már nincs szükség – írja a Süddeutsche Zeitung. Ez komoly változást jelenthet a még élő bűnösök felkutatásában és elítélésében is.

Nem meglepő módon a plakátakciót üdvözölte a németországi zsidók központi tanácsa is, de közleményükben hozzátették: szerintük a német igazságszolgáltatás sajnálatosan lassan csapott le a náci bűnösökre. (Eddig összesen 160 embert ítéltek el, ami nincs arányban a népirtás méreteivel). De soha nem késő.

„Késő, de nem túl késő” – Köln egyik hirdetőoszlopán