Felső korlátot vezetne be az Európai Bizottság a kereskedő által a kibocsátó bank felé fizetendő interchangre, bankközi díjra – jelentették be kedden Brüsszelben. A pénzügyi fizetési rendszerek direktívájának (PSD) most előterjesztett módosító javaslatában az szerepel, hogy a nemzetközi, határokon átnyúló fizetési műveletek után kiszabott bankközi díjakra – vagyis azokban az esetekben, amikor a fogyasztó más országban használja kártyáját, vagy ha a kiskereskedő egy másik országban vesz igénybe bankot – a hitelkártyáknál a költés maximum 0,3, míg a betéti kártyáknál legfeljebb 0,2 százaléka lehet a felszámolt interchange díj. Amennyiben életbe lép a szabályozás, azt követően huszonkét hónapos átmeneti időszak után már belföldön, így Magyarországon is ezeket a limiteket kell majd alkalmazni. Brüsszel így leveheti a magyar kormány válláról a hazai interchange-szabályozás nyűgét. Az idén a magyar adminisztráció is belefogott, hogy valamiféleképpen szabályozza a honi piacon érvényesülő bankközi költségeket. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képviselői ugyanakkor már korábban jelezték: mindenképpen megvárják, hogy Brüsszel milyen tervezettel áll elő. A kormány türelme alighanem azzal is magyarázható, hogy az uniós szabályozás korábban kiszivárgott részletei gyakorlatilag megegyeztek azzal, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB), illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselői eddig felvillantottak az interchange-szabályozással kapcsolatos elképzeléseikből. Kivétel csak annyi, hogy a magyar tervek nem számoltak kétéves átmeneti idővel.

Nem csoda: a magyar kormányzatnak tavaly gyakorlatilag tűzoltás jelleggel kellett belevágnia a terület szabályozásába. Magyarországon ugyanis jelenleg igen jelentős az eltérés a Visa és a MasterCard említett díjai között: a Visa plasztikok használata esetén egy korábbi, 2010-es uniós megállapodásnak megfelelően 0,2 százalékra csökkent a bankközi jutalék, míg a helyi MasterCard kártyák után ma is 0,6 százalék körüli költséget fizet a kereskedő a kibocsátónak. A különbség egy, a Visa számára jókora kalamajkát okozó, sajátos jogi helyzetből adódik. Korábban, 2008-ig Magyarországon a bankok és a kártyatársaságok egy egységes interchange díjat állapítottak meg. Bár az ezredfordulón az MNB bábáskodásával jött létre ez a megállapodás, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ezt 2008-ban kartellnek értékelte és milliárdos büntetést rótt ki a résztvevőkre. A GVH-vizsgálat hatására a résztvevők felmondták a megállapodást és a kártyacégek külön-külön interchange díjakat vezettek be. A Visa azonban 2010-ben szerződést kötött az EU-val arról, hogy a nemzetközi interchange szintjét 0,2 százalékban mérsékli. Ettől Magyarországon az egyesületi formában működő Visa csak úgy tudott volna eltérni, ha itt egy külön, a Visából és tagbankokból álló döntéshozó testületet hoztak volna létre a magyar interchange-szint megállapítására, azonban a GVH korábbi fellépésétől elrémült bankok már nem mertek egy ilyen csoportot felállítani, így a Visa Magyarországon kénytelen-kelletlen automatikusan nemzetközi 0,2 százalékos interchange díját kellett, hogy bevezesse. A Visa szerint ez a helyzet azt eredményezte, hogy a kibocsátó bankok a konkurens MasterCard-termékeket preferálták, a Visa pozíciói pedig néhány év alatt földcsuszamlásszerűen romlottak. Ezt a Master Card vitatja, mondván: a Visa pozíciói már gyengülőben voltak Magyarországon, amikor a Visa még magasabb interchange-szintet alkalmazhatott, szerintük a MasterCard itteni piac szerzése a termékinnovációjukból fakadt.

A bonyolult és összetett helyzettől láthatóan húzódozó magyar adminisztráció végül tavaly ősszel cselekvésre szánta el magát. Kérdés, hogy a várhatóan az őszi ülésszakon benyújtandó magyar szabályozásmennyiben szigorít az EU-elképzeléseken. Az MNB és a GVH szakmai fórumokon már ismertetett javaslatai szerint nemcsak limitálni kellene a díjat, de emellett az MNB a kártyaelfogadó POS-terminálok telepítésére ösztönözné a kereskedőket, illetve felmerült a kötelező kártyaelfogadás lehetősége. Sőt olyan verzió is előkerült, hogy éppenséggel a bank fizessen a kereskedőnek a kártyás vásárlások után.

Szándék, hogy egyre több kártyaelfogadó terminál legyen