Kik járnak jól?
A cégvezetők 56 százaléka szerint nem okozott problémát a minimálbér és a vele együtt mozgó garantált bérminimum 5,4, illetve 5,6 százalékkal történő január 1-jei emelése saját cégüknél. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a többinek – a körülbelül 530 ezer kis- és középvállalkozás közül 233 ezernek – saját bevallása szerint nehézséget okozott a kötelező béremelés.
A múlt héten írták alá a 2013. évi bérajánlást. A sajtóban megjelent információk alapján ennek leginkább az állami tulajdonosi kör szempontjából volt jelentősége, mivel az MVM-nél és a MÁV-nál elakadtak a bértárgyalások. Ugyanakkor a versenyszektor esetében a bérajánlás nem kötelező érvényű, csak iránytűként tud szolgálni. A megállapodás nem tartalmaz ugyan konkrét számot, de a szövegből kiolvasható, hogy a felek körülbelül 3,1 százalékos emelést tartanának kívánatosnak. A kkv-szektor nehézségeit jól jelzi, hogy a cégvezetők 46 százaléka szerint nem volt érdemi béremelés abban az ágazatban, ahol dolgoznak. Mindössze egynegyedük mondta azt, hogy 3 százalék alatti mértékben ugyan, de sor került emelésre. Ez ebben az esetben azt jelenti, hogy nagyságrendileg a szektor 71 százalékában reálbércsökkenés vagy minimális, a várható éves infláció körüli növekedés következhet be. A bérajánlást meghaladó mértékű emelést a cégvezetők 29 százaléka lát reálisnak saját szektorában.
A kormány annak érdekében, hogy segítse a hazai kis- és középvállalkozásokat, öt foglalkoztatotti csoport után járó jelentős adó- és járulékkedvezményt jelentett be. Ennek során a már most is foglalkoztatott 25 év alattiak, 55 év felettiek, szakképzetlenek és kisgyermekes anyukák után a cégeknek kevesebb közterhet kell befizetniük. A kormányzati célkitűzés inkább az volt, hogy a veszélyeztetett csoportok helyzetét stabilizálják. Egyetlen társadalmi réteg támogatása jelentett potenciálisan munkahelyteremtési lehetőséget, a tartósan álláskeresőké. Az intézet számára meglepő volt, hogy a cégvezetők 64 százaléka azt mondta, nem tudott élni a munkahelyvédelmi akcióterv nyújtotta kedvezményekkel.
– A kis- és közepes vállalkozásoknál az MSZOSZ nincs jelen, mindazonáltal igyekeznek figyelemmel kísérni azoknak a munkavállalóknak a helyzetét is, akik nem szakszervezeti tagok – hangoztatta a felmérés kapcsán Pataky Péter, a konföderáció elnöke. Így most legalább tisztán látják, hogy a foglalkoztatottak jelentős részének jövedelmi viszonyai nem javulnak, miközben a KSH adatai a nettó jövedelmek emelkedését mutatják. Pataky szerint ennek valószínűleg az a magyarázata, hogy a félszuperbruttó kivezetése miatt a kétszázezer forint felett keresőknek – miután csökkennek a bérre rakódó közterhek – a korábbinál több marad a zsebében. Vagyis megint azok járnak jól, akiknek magasabb a fizetése, ami a jövedelemkülönbségek további növekedéséhez vezet.
Az MSZOSZ egyébként azoknak a cégeknek a többségével, amelyeknél szervezett tagjai dolgoznak, mindenütt három százalék feletti béremelésről tudott megegyezni – közölte Pataky. Ezért is sajnálatosnak tartja, hogy a munkavállalók jelentős része az idén sem juthat magasabb jövedelemhez. A munkahelyvédelmi akcióterv kapcsán pedig kifejtette: a kormányzati propaganda része volt, hogy az adókedvezményekkel a kis- és közepes vállalkozásokat támogatják, mert úgy tűnik, pont ők nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel.
