Ítélethirdetés augusztus 6-án
A tárgyalást igen nagy érdeklődés kísérte, és a kigyúrt, kopasz fiatalok mellett romák is megjelentek a teremben. Az előbbiek nem titkoltan a vádlottak iránti szimpátiájukat akarták kifejezni. Miszori László, a Budapest Környéki Törvényszék tanácsvezető bírája a tárgyalást alig negyedóra után berekesztette, és közölte, hogy augusztus 6-án elsőfokú ítéletet hirdetnek. Az idő egyébként sürgeti a bírót, mert a négy gyanúsítottat 2009 augusztusában fogták el egy debreceni szórakozóhelyen, ahol megtalálták azoknak a fegyvereknek egy részét, amelyeket korábban egy vadásztól raboltak el, s a romák elleni támadássorozatnál használtak. Miután az előzetes letartóztatás törvényben meghatározott maximális ideje négy év, a gyanúsítottakat augusztus 21-én szabadlábra kellene helyezni. Pontosabban esetükben ettől kezdve kényszerintézkedésként legfeljebb a házi őrizet jöhetne szóba.
A vád szerint a négy férfi kilenc településen fegyverekkel és Molotovkoktéllal támadott romákra. Galgagyörkön 2008. július 21-én, Piricsén augusztus 8-án, Nyíradonyban szeptember 5-én, Tarnabodon szeptember 29-én, Nagycsécsen november 3-án, Alsózsolcán december 15-én, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án pedig Kislétán követtek el bűncselekményt. A támadások következtében Kislétán és Tiszalökön egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és a kisfiát lőtték agyon, miközben a felgyújtott házukból menekültek. Így a tragikus események összesen hat áldozatot követeltek. Emellett öten életveszélyes, öten súlyos sérüléseket szenvedtek. K. Árpádot és a testvérét, K. Istvánt, valamint P. Zsoltot, illetve az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő Cs. Istvánt előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják. Az ügyészség szerint az is egyértelmű, hogy a támadókat rasszista indíték vezette, és a vallomásokból kiderült: az állítólagos cigánybűnözés ellen akartak fellépni.
A korábbi tárgyalásokon a gyilkosságokban és a személyi sérülést okozó cselekményekben a vádlottak egyike sem vallotta bűnösnek magát, és a védők a felmentésüket kérték. A negyedrendű Cs. István ügyvédje pedig arra hivatkozott, hogy védence legfeljebb bűnpártolást követett el, és ezért elegendő büntetés a négy éve tartó előzetes letartóztatás. Az ügyész ezzel szemben három vádlott esetében ténylegesen életfogytig tartó, míg a negyedik társukra tizenöt év szabadságvesztés kiszabását indítványozta, enyhítő körülményként értékelve, hogy ő egyedüliként részletes beismerő vallomást tett.
Négy film, négy fejfa
Fullajtár Andrea, Gryllus Dorka, Kulka János és Nagy Zsolt a főszereplői azoknak a kisfilmeknek, amelyek a romagyilkosságok áldozataira emlékeztetnek. A Vágvölgyi B. András rendezte spotokat a társadalmi ügyekkel foglalkozó X Kommunikációs Központ készítette. – Nem volt könnyű a valóságos történetet elmesélni – mondta Kulka János, aki arra törekedett, hogy a valóságos neveket, helyszíneket és a tragédia tényét tartalmazó „kopogós, száraz szöveget” érzelemmentesen adja vissza.
Arra, hogy a gyilkosságsorozat oldott-e valamit a romákkal kapcsolatos előítéleteken, a színész azt felelte, az ügy interpretálása is érdekes, mert a tárgyalássorozatban megismerhettük a vádlottak nevét, de szinte alig tudunk valamit az áldozatokról. A legfájóbb, tette hozzá, hogy puszta gyilkossági üggyé száradt a történet, ma sem tudunk többet a romákról, mint a felkavaró esetek előtt. S hat ember, köztük egy ötéves kisfiú halála sem volt elég ahhoz, hogy a „szélsőjobbról érkező”, cigánygyűlöletre épített kommenteket ritkítsa. – Olyan könyörtelen, embertelen véleményt is láttam – mondta a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész –, hogy az a legegyszerűbb, ha valaki fog egy puskát. – A négy kisfilm négy sír, négy fejfa. Nem az a dolga, hogy megmagyarázza a magyarázhatatlant, hanem hogy nem engedi elfelejteni, mi történt. (R. L.)
