A férfiak számára 27, a nők részére 18 méteres magasságban megépített elugródeszkák „akciófilmhősei” az acapulcói sziklákon edződött mexikóiaknak köszönhetik, hogy most rájuk irányul a figyelem. Igaz, a hősidőket követően megszületett a szakág szabálykönyve és pontozási rendszere, sőt az extrém sportokat hagyományosan kedvelő Red Bull jóvoltából már jó ideje versenysorozatok zajlanak a mostanáig inkább cirkuszi akrobatáknak, mintsem sportolóknak tartott bátrak számára, azért az igazi premier kétségkívül most következik. A vb-műsorba iktatással a FINA deklarálta a szám elismerését, és kockázat nélkül kijelenthető: a hétfőtől szerdáig zajló versenyek idején benépesülnek majd a barcelonai kikötő még az 1992-es olimpia előtt felújított és modernizált részén, a pálmafákkal szegélyezett Moll de la Fustán felhúzott tribünök.

Ugyanakkor a magukat mélybe vetni szándékozó, s – a műugrókkal ellentétben – szigorúan talpra érkező versenyzők száma csekély lesz: a férfiak mezőnyében tizennégyen, a nők viadalán öten méretik meg magukat. A mennyiség helyett egyelőre tehát a minőségre koncentrálnak az óriástoronyugrás hozzávetőleg 85 kilométer/órás sebességgel zuhanó képviselői, s a „nívóban” a gyakorlatokat árgus szemmel követő zsűrit tekintve sincs ok a fanyalgásra: a bírók egyike például az a Dmitrij Szautyin lesz, aki – az olimpiákon összegyűjtött összesen hét érmével – a műugrás történetének valaha volt legeredményesebb alakja.

Információink szerint magyar érdeklődő még nincs a sport legújabb őrülete iránt, de ezen ne csodálkozzunk: a biztonságos célba éréshez tizenegy méter mély medence vagy hasonló mélységű természetes víz szükségeltetik. A népszerűsítés azonban csak idő kérdése: úgy hírlik, a 2021-es magyarországi vb-re már ki is szemelték a szám helyszínét, a tihanyi öblöt. Ha annak nem lesz visszhangja, akkor semminek. 

Óriás-toronyugrás: a látvány garantált