Az ételrecept is lehet védett
Vagyis létrejön a magyarság anyagi és szellemi kultúrájának alulról fölfelé építkező katasztere. Ezek létrehozását segítik a különböző szintű értéktárbizottságok, amelyek a helyi művelődési intézményekkel, civil szervezetekkel együttműködve arról döntenek majd, hogy mi kerüljön be a helyi, megyei, külhoni értéktárakba. Javaslatot bárki tehet. Nemcsak az épített örökségre vonatkozóan, hanem jóval szélesebb körben, hat különféle kategóriában, úgy mint: az agrár- és élelmiszergazdaság értékei (például különböző termékek, speciális növényfajták), az egészség és életmód helyi értékei (beleértve a népi gyógyászatot és a fürdőkultúrát is), az épített emlékek, az ipari és műszaki megoldások (különféle műszaki technológiák és eszközök), a kulturális örökség (az irodalomtól a népművészeten át a táncművészetig), a sport (különösen a kiemelkedő teljesítmények), a környezet (például képződmények, ökológiai rendszerek), valamint a turizmus és a vendéglátás. Tehát ebben az értéktárban a nagy író szülőháza ugyanolyan jogon szerepelhet majd, mint a helyi pompos. Legfeljebb a szülőház kiemelődik országos értékké is.
Minden elem, amely ebbe a tárba valamilyen szinten bekerül, „nemzeti érték” lesz – tudjuk meg Gyaraky Zoltántól, a Vidékfejlesztési Minisztérium keretén belül működő hungarikumbizottság titkárától. Tehát a nemzeti érték fogalma nemcsak általában lesz használatos, hanem azt is jelenti majd, hogy valami része a Magyar Értéktárnak. A törvény meghatározza a nemzeti érték fogalmát is: „a magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék”. Személy nem lehet nemzeti érték, legfeljebb a munkássága. Legalsó szinten minden bekerülhet ebbe a tárba, amit a helyi közösség értéknek érez, és amit a helyi bizottság jóváhagy. Tájegységi, megyei szinten azonban már szűrtebb lesz a lista, ide már egy nagyobb közösség számára jelentőséggel bíró elemek férhetnek csak be, a nemzeti listára pedig csak országos jelentőségű dolgok, amelyek közül kiválasztódhatnak az értéktár csúcsát jelentő hungarikumok. Jelenleg tizenhat hungarikumunk van, ez a szám a jövőben többszörösére nőhet, bár szeretnék elkerülni ennek a listának a túlzott felduzzasztását, ami devalválódáshoz vezetne – mondja Gyaraky Zoltán. A területi gyűjtéseket kiegészítik ágazati listák is, amelyek nem helyhez kötődnek, hanem szakterületekre vonatkoznak, és amelyeket minden minisztérium maga készíttet el.
Harminchét településen alakultak meg a helyi értékbizottságok, amelyeket a helyi önkormányzat hozott létre. Tekintve az ország három és fél ezres településszámát, ez nem tűnik soknak, egy százalékot jelent csupán. Ez azonban csak az első lépés, a bizottságok bármikor megalapíthatók később is. Szankció a késedelem miatt nincs, ahogy központi pénzügyi támogatás sincs a munka elvégzéséhez. A Magyar Értéktár létrehozása nagymértékben alapul az önkéntességre.
A program nem a nulláról indul, sok helyen létrejött már valamiféle értéktár, hiszen az ezredforduló táján civil kezdeményezésekre sok helyen szerveződtek társaságok az értékek feltárására. Készült megyei értékgyűjtés Veszprém megyében, Békés megyében, de például az értéktár egyik szellemi atyja, Lezsák Sándor szűkebb pátriájában, Lakitelek környékén, ahogy sok helyen másutt is. Hasonló értéktárak jöttek létre a közelmúltban a Közkincs program keretében kistérségi szinten. Ezek eredményei nyilvánvalóan átemelhetők, de legalábbis felhasználhatók lesznek a Magyar Értéktárba is.
A munka módszertani támogatását a Nemzeti Művelődési Intézet látja el. Mók Ildikó főigazgató-helyettes a gyakorlati munkáról kérdésünkre elmondta, hogy az egyes értékek leírásának tartalmaznia kell az érték rövid bemutatását, történetét, értékmivoltának indoklását, a rá vonatkozó források listáját, és javasolt mellékletként – ahol lehet – fényképeket, hanganyagot, filmet. Az adatokat pedig digitális formában kell eljuttatni a megyei bizottságokhoz, majd onnan továbbítják a Magyar Digitális Archívumba, ahol végső soron formába öntik az Értéktárat, mely nem más lesz tehát, mint egy hatalmas, digitális adatbázis. Folyton bővül, változik majd, ahogy egyre több településről, megyéből érkeznek be az adatok, és bárki számára elérhető lesz az interneten.
Hogy milyen új értékek előbukkanására számítanak? Mók Ildikó a korábbi Közkincs program tapasztalatai alapján olyan lappangó értékeket említ, mint például Zalaszentgróton a helyi iskolások által összegyűjtött, addig soha le nem jegyzett legendák, mesék, vagy Gyermelyen a feledésbe merült káposztatermesztés emlékének fennmaradása például a helyi káposztás ételkülönlegességekben. Végül is a cél nem egy meddő lista összeállítása, hanem hogy a feltárt értékek erősítsék a helyi identitást, tudatosodjanak, és valamilyen módon „visszatanítsák” azokat az új generációknak is, foglalja össze a főigazgató-helyettes.
A tizenhatos hungarikumlista
A 2012. évi XXX. törvény, az úgynevezett „hungarikumtörvény” rendelkezett a Hungarikum Bizottság felállításáról, amelynek feladata a magyarságra legjellemzőbb nemzeti értékek, az úgynevezett hungarikumok körének meghatározása. Erre a listára automatikusan felkerültek az UNESCO által építészeti, környezeti vagy szellemi világörökségnek minősített elemek, és idén tavasszal ez a kör kiegészült a bizottság által hungarikummá nyilvánított értékekkel, így a hivatalos hungarikumlista jelenleg tizenhat tételből áll. Ezek a következők: a pálinka, a törkölypálinka, a herendi porcelán, a karcagi birkapörkölt, a táncház módszer mint a szellemi-kulturális örökség átörökítésének magyar modellje, a mohácsi busójárás, a solymászat mint élő emberi örökség, a matyó népművészet, a budapesti Duna-partok és a budai Várnegyed az Andrássy úttal, Hollókő ófalu és környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, Pécs ókeresztény temetője, a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj. A hungarikumok hivatalos listája az elemiszerlanc.kormany.hu honlapon található.
