Kétségbeesett pedagógusok fordulnak szerkesztőségünkhöz, mert attól félnek, nem béremelést kapnak, hanem bércsökkenést szenvednek el. „Akárhogyan nézzük, hülyét csinálnak belőlünk! Megaláznak, elküldenek, kiröhögnek, és a sok munka mellé a nyakunkba varrnak még többet! A gyerek az nem számít és sose számított! (legalábbis az utóbbi években)” – olvasható egy oktatási témákkal foglalkozó közösségi oldalon. „Az egész sajtó tele van a pedagógusok állítólagos béremelésével. Ha valaki veszi a fáradságot és végigbogarássza a csatolt fájlt, látható, hogy semmiféle béremelés nem lesz, hanem leginkább csökkentés” – ez pedig részlet egy másik pedagógus leveléből. A szakmai internetes portálokat olvasva kiderül, hogy ezek a vélemények tipikusnak mondhatók. Szüdi János közoktatási szakértő a pedagógus-életpálya bevezetésével kapcsolatban azt mondja: jogászként csak a ma hatályos törvényszövegből tud kiindulni, igaz, az köszönő viszonyban sincs a Balog Zoltán humánminiszter által két hete bejelentett pedagógus-béremeléssel.

Balog ugyanis arról beszélt, hogy az életpályamodell életbe lép, de az ahhoz kapcsolódó bérnövekedésnek mindössze a 60 százalékát kapják meg szeptembertől a pedagógusok. (A következő négy évben pedig évenként emelkedhet a fizetés.) A hatályban lévő törvény szerint viszont szeptembertől a teljes bérnövekményt meg kellene kapniuk a tanároknak, ezért a parlamentnek rendkívüli nyári ülésen kell módosítania a jelenleg érvényes jogszabályt. Szüdi szerint a pedagógusok többségének nem kell attól tartania, hogy csökkenni fog a fizetése. –Ha valaki főiskolai végzettséggel rendelkezik, akkor a legkisebb munkabér 180 százalékát, ha egyetemi diplomája van a 200 százalékát kapja. Az életpálya így indul, és ezek magasabb összegek, mint amennyi a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) szerint járna nekik – fejti ki, hozzátéve, hogy a szakszervezetek a minisztériummal folytatott egyeztetések során elérték azt is, hogy a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt be fogják számítani a fizetésbe. – Ha valakinek harminc év elismert szolgálati ideje van, akkor az életpályamodell szerint 62 ezer forinttal többet kaphat, mint amennyit a kjt szerint kapna. Ennek ellenére nem kizárt, hogy azok, akik sok túlórát vállaltak, kevesebb fizetést visznek majd haza – fogalmaz, példát is említve. – Ha valaki egy héten öt túlórát vállalt, akkor ez havi hatvanezer forint többletpénzt jelentett számára. Mivel az új illetményrendszerben nincs túlóradíj, a jövedelememelkedés nem biztos, hogy fedezi a korábbi túlóráit. Csak azoknak a pedagógusoknak nem jelent a pedagógus-életpálya bevezetése bérnövekedést, akik nagyon sokat túlóráztak –magyarázza Szüdi János, utalva arra is, hogy a béremelésre egyelőre sehol nincs fedezet, így a rendkívüli országgyűlés összehívására a pénz előteremtése miatt is szükség van.

A közoktatási szakértő emlékeztet: nemsokára kezdődik a tanév, de még nem lehet tudni, milyen módon számítják ki az egyes iskolákban a foglalkoztatottak létszámát, mint ahogy azt sem, hány órát kell egy héten megtartania a pedagógusnak. A foglalkoztatást meghatározó kérdések húsba vágóan határozzák meg a tanévkezdés rendjét, azonban az erről szóló jogszabálynak híre-hamva sincs. Arra sincs válasz, hogy a nem állami iskolákban honnan teremtik majd elő a pénzt a pedagógusok béremelésére. – Összefoglalóan annyit lehet elmondani: az életpályamodell bevezetésével 30–60 ezer forinttal fog a pedagógusok bére emelkedni. Azok járnak majd rosszul, akik az átlagosnál több túlórát vállaltak. Ez egyébként hibája is az új illetményszámítási rendszernek, hiszen kiderült, az új bérszámítás teljesen érzéketlen a többletmunkára, nem ismeri el az egyéni teljesítményt.