Vasárnap este felküzdöttük magunkat a Spiegel Online címlapjára, majd a német külügyminiszter tiltakozott. Nem tudom, kinek jó ez, de a magyar gazdaságnak, amelybe a legtöbb befektetés Németországból érkezik, biztosan nem. Valószínűleg a turizmusunknak sem tesz jót, ha a németek bojkottálják Magyarországot mint úti célt. Ezzel nem azt mondom, hogy Németországot illetően ne lehetne kritikát megfogalmazni, csak azt, hogy ezt kultúrált stílusban kellene tenni.

A náci kártya használata nemcsak érdekeink ellen való, de ízléstelen is. Ne felejtsük el, hogy Magyarország második világháborús szerepe korántsem tisztázott. Nincs konszenzus azt illetően, mily mértékben felelős a náci Németország és mennyiben a magyar állam zsidó származású állampolgárai kiirtásáért. A németek azt állítják, hogy az 1940-es évekig nem gyakoroltak nyomást Magyarországra a zsidótörvények meghozatalát illetően (és hány zsidótörvényünk is volt már addigra?). Ennél is súlyosabb német állítás az, hogy a náci Németország száz-egynéhányezer főben adta meg a kiirtandó magyar zsidók keretszámát, nem pedig félmillióban, a (szinte) teljes magyar zsidóság kiirtása tehát az akkori magyar kormány(ok) döntése volt. Nagyon kívánatosnak tartanám, hogy kiderüljön végre az igazság ezekben a kérdésekben (még akkor is, ha biztos vagyok benne, hogy magyarországi németként egyik változatra sem lehetek majd büszke).

Ennél is kívánatosabbnak tartanám, ha a miniszterelnök nem táncolna se pávatáncot, se kállai kettőst („kérem, ne tegye, mert már akkor sem vált be”). Azonnali és egyértelmű fellépésre lenne szükség az antiszemitizmus és a rasszizmus minden formájával szemben. Mert üzenhet bármit Schiffer András Martin Schultznak, emlékszünk rá, hogy volt ebben az országban egy első Orbán-kormány, és annak egy belügyminisztere, Dávid Ibolya. És amikor megkérdezték, mit kíván tenni a futballmeccseken tapasztalható antiszemita megnyilvánulások ellen, szerényen azt felelte, hogy nem ért a futballhoz. Orbán Viktor nagyon elfoglalt lehetett akkoriban, mert nem jutott rá ideje, hogy felszólítsa a belügyminiszterét a lemondásra... arra viszont nemrég sajnos akadt példa, hogy közreműködjön egy rasszista indítékból elkövetett gyilkosság tettesének, Safarovnak a szabadon bocsátásában.

Ezek után vajon Frau Merkel hibája, ha megkérdőjelezi kormányunk demokratikus elkötelezettségét? Merkel csak annyira hibás, mint a tükör, amelyben azt látod, hogy ronda vagy.

Kurcz Éva, London

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.