„Egy órán át voltam fenn, délelőtt tíztől tizenegyig. Ennyi idő éppen elég volt. Hogy mivel telt ez az egy óra? Amikor felértem, persze hogy leültem, levegő után kapkodtam, kicsit később előszedtem a zászlót, rátűztem az oszlopra, kerestem valakit, hogy lefényképezzen, körbefilmeztem a helyet, ittam, szőlőcukrot ettem, efféle dolgokat műveltem. Tovább nem maradhattam, mert le is kell érni. Hosszú a lefelé vezető út, és bármikor ránk törhet a rossz idő” – így emlékezett tizenegy évvel ezelőtt sikeres Mount Everest-mászására.

Komédiába illő jelenet lenne, ha Miss Marple összetalálkozna az orosz maffia tagjaival, akik ugyan nem végeznek az őket üldöző zsaruval, de azért „elrettentésül” keresztre feszítik. Hol van már Agatha Christie? Arne Dahl szerint a globalizáció és a nemzetközi szervezett bűnözés változást hozott a krimi műfajban is. A svéd író első magyarra fordított művében is fontos szerepet játszik a szervezett bűnözés. Igaz, a Misteriosóban mégsem a nagymenők gyilkolnak.

Nem tudom, hogy az ellenzéki politikusok közül vajon hányan olvasták el Matolcsy György 2004-ben megjelent könyvét, amelynek már a címe (Amerikai birodalom – A jövő forgatókönyvei) is sugallja, hogy a szerző nem maradt a kaptafánál, hanem puszta közgazdasági elemzésnél nagyobb fába vágta a fejszéjét: az Egyesült Államok birodalommá válásának a mozgatórugóit kívánta megérteni. Hogy miért jelentős számunkra Matolcsy György könyve? Mert az ellenzék és az értelmiség nem csodálkozna annyira a második Orbán-kormány lépésein és irányvonalán, ha elolvasta volna ezt a könyvet.

Nem kötötték meg a trafikszerződéseket Nánási-Kocsis Norbert családtagjai. A fideszes képviselő felesége és anyósa összesen nyolc koncessziót nyert el.

A világ első tükörreflexes fényképezőgépe, amely szemmagasságból fényképezett, oldalhelyes és egyenes állású keresőképet adott, képzeljék csak, magyar találmány. Dulovits Jenő fotóművész tervei alapján a Gamma Finommechanikai és Optikai Művek készítette el az 1947–1950-es években. De ez csak egy a tizenhárom korszakalkotó magyar találmányból, melyre május 25-én, a családi napon csodálkozhatnak rá a Műszaki Tanulmánytárba látogatók.

„Amikor Wagner elragadtat, sosem vagyok elragadtatva magamtól” – Otto Klemperernek ez a mondata jellemzi legjobban az ő ambivalens viszonyát a német zeneszerzőhöz.

Ahogy Tokaji Zsolt írja új könyvének bevezetőjében: „Amikor pedig a hagyományos könyv jövője miatt aggódunk, talán nem haszontalan múltjának egy érdekes epizódjával semmegismerkednünk.” Az új technológiák miatt kellene itt bevezetője szerint aggódni, mert azok a könyvet mint olyat alapjában változtatják meg.

A történelem évezredei során emberek milliói haltak meg háborúkban és járványok következtében: katonák, civilek, nők és férfiak. És gyermekek is. Gyermekek, akik meghasadt szívű anyákat hagytak hátra.

Az előjogok megszűnése után az ember azzá lehet, amivé tenni képes magát – így szólt az a nagy történet, amelynek bölcs hirdetője volt ez a tökéletes színmű a XVIII. századi Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais-tól.

Egy több mint száz évvel ezelőtt alapított petrokémiai üzem Minamatában (Japán) 1932-től kezdve a tenger vizébe eregette termelése szennymaradékát, javarészt higanyt. Két évtized múlva új betegség tűnt föl, később Minamata-kórnak nevezték el. Az idegrendszer zavarai, bizonytalan beszéd és járás, kézremegés, lábzsibbadás, agresszivitás és más aggasztó tünetek: mint kiderült, a higannyal átitatott halak fogyasztásának következtében.

Bő évtizede nyílt egy bolta Krúdy Gyula utcában, amelyben furcsa régiségeket árultak. A bolt kirakatára a tulajdonosa következő feliratot matricáztatta: „Titokban mindenki gyűjt törpét…” A vevők közül kevesen jöttek rá a megfejtésre: mindenkinek megvannak azok a tárgyai, amelyekhez, megmagyarázhatatlan vonzalom köti őket. Kivált ilyenek a gyűjtemények.

Depis vagyok, álmodozni szeretnék. Adjuk ki ezt a Harry Pottert, maximum nem jön be – mondta Gábor Anikó 1998 karácsonyán egy ismeretlen i úsági regényre. Aztán túl jó kedve lett, el kellett rontani, így döntött A tetovált lány trilógia mellett.Most egy líbiai családregényt választott, biztosan demokráciadeficitje van.

Menekülésekkel indított életpályája végén az egyik legnagyobb hatású belga tudós lettIlja Prigogine. Az 1917-ben Moszkvában született fiziko-kémikus tíz éve, 2003. május 28-án Brüsszelben hunyt el. Munkásságát 1977-ben kémiai Nobel-díjjal ismerték el.

A kalózokból az elmúlt kétszáz évben romantikus hősök lettek. A mozivásznon is otthonosan mozognak, elég a Peter Ustinov-féle Fekete szakáll szellemét vagy a Johnny Depp fémjelezte Karib-tenger kalózait említeni.

Kocsis Zoltán szavahihető ember. Betartja, amit ígért. A Zugló Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekart vezényli jótékonysági koncertjén.

Kovács Melinda vallomása képeiről: „A fotográfiát képalkotási lehetőségnek tartom. Olyan képeket hozok létre, amelyek a hagyományos fotográfia eszközei felhasználásával születnek, de hatásukban a festészetre utalnak.

Nagy eséllyel mobiltelefonnal. Kicsi, kéznél vagy zsebben van állan dóan, az öt megapixeles képek meglepően jó minőségűek, és azonnal megoszthatók a neten. Verhetetlen előny az otthon felejtett szett-táskával szemben. Egy elmés satuval és gukkerrel még madárlesre is alkalmas.

Rossz tréfát űz az Európai Unió a válságba belefásult polgárokkal. Most például azt találta ki: 2014. január elsejétől megtiltja az éttermeknek, hogy az olívaolajat kis kancsókban vagy tálkákban kínálják. Jönnek helyettük a speciálisan lezárt, eldobható üvegek, na persze megfelelően felcímkézve.

Gálakoncerttel nyílik meg október 22-én, Liszt Ferenc születésnapján a felújított Liszt Ferenc téri Zeneakadémia Koncertközpont – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatón Batta András rektor az intézmény új, Wesselényi utcai, Ligeti Györgyről elnevezett épületében. E helyszín megvalósulása, akárcsak a régi épület rekonstrukciója, része a Zeneakadémia több mint 13 milliárd forintos EU-s projektjének.

Az őszödi beszéd kiszivárogtatásának „koronatanújaként” mutatta be a Heti Válasz Szabó Bálintot, a Fiatal Baloldal korábbi Vasmegyei elnökét. A jelenleg a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióban politizáló férfi azt állította a lapnak adott interjúban, hogy 2006-ban jelen volt Eduardo Rózsa-Flores terézvárosi lakásán, amikor „Katalin, Imre és Ferenc” a szomszéd szobában lejátszotta és átadta a felvételt a később Bolíviában meggyilkolt Floresnek. A pletykák szerint végül ő juttatta el a hanganyagot a sajtónak.