Jan Arnald az 1990-es évek második felében vetette bele magát a krimiírásba; korábban líraibb szövegeket írt. Úgy gondolta, a bűnügyi történetekhez újjá kell születnie: így lett belőle Arne Dahl. A Misterioso egy 1998-ban indult 10+1 részes sorozat első darabja. Címét egy Thelonious Monk szerezte dzsessz-szám ihlette. – A krimiíráshoz erős kontroll kell, hogy rendesen ki tudjam dolgozni a cselekményt. Közben azért el is kell engednem magam. A dzsessz pedig éppen ilyen: irányított struktúrája van, mégis szabad, és tele van rögtönzéssel – mondta a lapunknak adott telefoninterjúban az ötvenéves szerző.

A fordulatos, bár a bűnügyi történetek sablonjaival is dolgozó történetben egy titokzatos, dartsrajongó gyilkos sorra végzi ki a dúsgazdag üzletembereket. Az inspirációt a Misterioso adja, amelyet mindig meghallgat, miután pontosan két golyót röpít áldozatai fejébe. A főhős Paul Hjelm, aki egy túszejtő albán bevándorló lefegyverzésével lett médiasztár és került be a svéd rendőrség elit csapatába, az A csoportba.

A szövevényes bűnügy az 1990-es évek elején játszódik. A magyar olvasó számára ez a vasfüggöny leomlása utáni időszakot jelenti, ami Svédországra is érezhető hatással volt. – Elszigetelt ország voltunk. Azt gondoltuk, hogy jobbak, különlegesebbek vagyunk, mint a világ többi része. Ennek a kilencvenes években vége szakadt. Minden sokkal nemzetközibb lett, és újfajta bűnözők érkeztek Oroszországból – mondja a szerző, aki nemcsak a kelet-európai változásokkal hozza összefüggésbe a svédek „ártatlanságának” elvesztését.

Az Olof Palme miniszterelnök elleni 1986-os gyilkos merénylet – a megoldatlan bűnügy frusztráló jelképeként – többször is felbukkan a regényben. – Akkoriban mindenkinek köze lett az ügyhöz, mindenki a nyomozás részévé vált; az emberek ráláttak a rendőrség munkájára. Az volt az illúziónk, hogy tökéletes ország vagyunk, és a miniszterelnök testőrök nélkül sétálgathat péntek este az utcán. Ez a lövés azonban megölte a naivitásunkat is – fejtegette Arne Dahl. Ahogy a Palme-gyilkosságot a mai napig homály fedi, úgy holtvágányra jut Dahl rendőrosztaga is a nyomozás során.

– Bizonyos szempontból Agatha Christie sosem lesz elavult, de az ő regényei arról szólnak, hogy van egy gyilkosság, amit meg kell oldani. Utána pedig minden visszatér a normális kerékvágásba – mondja az író, aki szerint a valós világhoz ennek nem sok köze van. – Christie mintha kívül lenne a történelmen. Egy jó kriminek viszont tükröznie kell a társadalmat – véli Dahl, akinek könyve ezt meg is teszi: a szociális problémák, a rasszizmus és a bevándorlás megjelenítése mellett a bűn és a bűnügyi történet is a társadalomkritika eszköze. Ez lehet a magyarázat arra is, hogy az utóbbi időben miért váltak igazán felkapottá a skandináv krimik – regényekben és filmekben egyaránt.

Dahl szerint a bűnözés természete is megváltozott, ami a krimiírást sem hagyhatja érintetlenül. – Sokkal nagyobb a nemzetközi bűnözés kiterjedtsége, sokkal könnyebb sok pénzt mozgatni. A legális és az illegális közötti határvonal egyre inkább eltűnik. Teljesen rendben van, ha valaki egy kicsit törvénytelen, főleg a politikusok és a magas pozícióban lévő emberek köreiben – mutat rá a svéd író, akinek a nemzetköziség a témája új négyrészes sorozatában is.

A Misterioso történetét – csakúgy, mint a svéd gazdasági életet – átszövi a nemzetközi bűnbandák működése. Védelmet nyújtanak és üzletelnek a svéd bankárokkal. Az A csoport több szálon is elindul: sokáig a legvalószínűbb elkövetőnek az orosz maffia tagjai tűnnek.

A pénzvilág elitjét azonban mégsem ők tizedelik. Az elkövető a kilencvenes évek bankválságának áldozata, akinek darabokra szakadt az élete. Személyes tragédiájának nincs igazi felelőse, a Misterioso sorozatgyilkosa mégis olyan, mint a bosszú angyala.