A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum budai Műszaki Tanulmánytára speciális kiállítótér, ahol a hatalmas raktárszerű termekben 22 ezer tárgyat őriznek a technika történetéből. Mindenki találhat ott magának érdekességet: kézzel forgatható mosógépet, régi réz távcsövet, tranzisztoros rádiót, Orion televíziót. A fogantyúval tekerhető mechanikus számológépet sok fiatal próbálta versenyeztetni a mobiljával a múlt hét végi Múzeumok Majálisán. Akit pedig mélyebben érdekel az informatika hőskora, az a tanulmánytárban találkozhat a szobányi méretű Ural–2-vel, az egyik első hazai programozható számítógéppel. Beindítani már nem érdemes: kapacitását a mai laptopok több nagyságrenddel meghaladják.

Képes Gábor osztályvezető kedvenc témája is épp a számítástechnika fejlődése, amelynek része a mostani kiállítás egyik korabeli találmánya is. Ez nem más, mint a világ első kazettás flopija és meghajtója. Ugye nem gondolták volna, hogy magyar szabadalom, Jánosi Marcell magnótechnikai konstruktőré 1974-ből! Flopimeghajtója tizedakkora helyet foglalt el a számítógépben, mint a korszak amerikai flopijai, a kis kazettás lemez pedig kevésbé volt sérülékeny, mint hajlékony elődei. Sajnos, mire a Budapesti Rádiótechnikai Gyár elkezdte gyártani az MCD-1-et 1982-ben, addigra rég megjelentek a nyugati „klónok”, és a 3,5 hüvelykes flopi az egész világon elterjedt. Nem ez az egyetlen példa arra, hogy magyar találmányból nem a magyar ipar profitált. Igaz, mára már a flopi is történelmi ereklye.

A legfiatalabb bemutatott magyar találmány Domokos Gábor és Várkonyi Péter 2007-es Gömböce, ez az első ismert homogén test, melynek egy stabil és egy instabil, azaz két egyensúlyi pontja van.

A legrégebbi viszont a 120 éves – és még ma is használatos – Bánki–Csonka-féle porlasztó 1893-ból. A belső égésű motorok működését, ha valaki nem tanulta meg már az általános iskolában, legkésőbb a KRESZ-vizsgára fel kell készülnie belőle. Bánki Donát tervei alapján Csonka János műhelyében készült el a világ első porlasztós benzinmotorja, amely már karburátorral volt felszerelve. Ez volt a későbbi benzinmotorok első, megbízhatóan működő példánya, melyet később évtizedeken át a Ganz-gyár sorozatban állított elő.

A bemutatott tárgyak közül még egy kapcsolódik a fényképezéshez: ez Petzval József matematikaprofesszor három lencséből álló objektívje, amely az 1840 előtti húszperces expozíciós időt húsz másodpercre csökkentette.

Nemcsak a matematika, de a fizika ismerete is hozzájárulhat kiváló ötletek megvalósításához: Jendrassik György 1916-ban diákként nyerte meg a Mathematikai és Physikai Társulat fizikaversenyét. A verseny nemsokára százéves lesz, ma Eötvös-versenynek nevezik, nyertesei közül többen világhírű tudósok lettek. Jendrassik gépészmérnökként lett világelső. Az általa feltalált úgynevezett kis teljesítményű (100–300 lóerős) turbinák nyitották meg az utat a gázturbinák alkalmazása előtt a közlekedésben. Jendrassik György kisteljesítményű turbináival végzett kísérletei nyomán megépítette az első légcsavaros gázturbina-hajtóművet. Sajnos a gép üzemi próbái a második világháború miatt megszakadtak, és találmányát külföldi repülőgépgyárak hasznosították.

Szintén a közlekedéshez kapcsolódott a XX. század közepén Katona József találmánya. Ő olyan motort talált fel, melyben a dugattyúk folyamatosan körbejárnak, szemben a hagyományos motorok dugattyúinak lengő mozgásával. Ez az ötlet jelenős súlymegtakarítást eredményezett a gép teljesítményéhez képest. Találmánya azonban megmaradt kísérleti példánynak.

Csaknem mindenki tudja, hogy a golyóstoll feltalálója Bíró László József, aki bár magyar származású volt, szabadalmát 1941-ben már Argentínában jegyeztette be. A csornai születésű Gestetner Dávid is 17 évesen hagyta el Magyarországot, Londonban szabadalmaztatta és tökéletesítette a stencilgépet. Gestetner gyára napjainkban beolvadt egy nemzetközi cégbe, és jelenleg sokszorosítógépek forgalmazásával foglalkozik. A tizenhárom korszakalkotó magyar találmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar feltalálók a világ élvonalában vannak, de igen ritkán válnak gazdag magyar üzletemberekké. Van még mit tanulnunk.

Az érdeklődők szerdánként látogathatják a Műszaki Tanulmánytárat tavasztól őszig, továbbá havonta egy hétvégi napon.

Az Ural–2 az egyik első programozható számítógép volt hazánkban – egy mai laptop kapacitása több nagyságrenddel nagyobb FOTÓ: TEKNŐS MIKLÓS