A szabadság ünnepi derűje

Az előjogok megszűnése után az ember azzá lehet, amivé tenni képes magát – így szólt az a nagy történet, amelynek bölcs hirdetője volt ez a tökéletes színmű a XVIII. századi Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais-tól.

„A véletlen, kicsim, ügyesebb volt nálunk. Ez a világ rendje” – mondja Figaro Zsuzsinak. És valóban: ebben a nevelődési történetként működő cselvígjátékban kivétel nélkül mindenkit becsapnak. Mindenki intrikus, és mindenki lépre megy, mégis mindenki jól jár.

Almaviva gróf lemond az első éjszaka jogáról, majd mikor szerelmi házassága unalomba fullad, mégis visszaállítaná. A két furfangos szerelmes esze azonban legyőzi, és közben Figaro elmondhatja a self made man méltán híres dühös monológját.

Csakhogy éppen akkor kezd bele saját lebírhatatlan esze dicséretébe, amikor őt vezeti az orránál fogva a grófnő és Zsuzsi, mert a darab tudja, hogy a szerelmi érzés felszabadítása nem lehetséges a nők feletti uralom (a birtoklásvágyból fakadó féltékenységi terror) felszámolása nélkül. Zsuzsi előre, a grófné pedig utólag tanulja meg párjuk becsapása közben, hogy a házasság nem valamiféle jogintézmény, hanem folytonos hódítás és figyelem, végtelen, de megszentelt keretek közt zajló, szerelmes cselvígjáték, ha jól csinálják.

A gróf tévedésből a grófnét csábítja el újra, hogy aztán – úgy sejtjük – újra megtalálhassák egymást úgy, mint régen. Ez a darab még feltétlen elkötelezettséggel bízik házasság és boldogság együttesében, ennyiben ez a maga korában botrányos, betiltott munka naivabbul jámbor, mint a következő század nagy házasságtörési regényei lesznek az Anna Kareninától az Effi Briestig.

Almaviva könnyen mondhat le az önkényről, hiszen arra csak a boldogtalanok szorulnak rá. A szerelmi és politikai szabadság kapaszkodik össze ebben az ünnepien derűs drámában, jó, hogy a legmélyebb, legjobb értelemben vett népszínházi rendezőként is működő Alföldi Róbert rátalált: „Az embereknek erőt ad, ha azt látják, hogy a legegyszerűbb helyzeteket megoldani, a boldogságot megtalálni másoknak – adott esetben a darab szereplőinek – is nehéz”.

I!

05. 28.

05. 30.

06. 01.

KEZDÉS: 19.00

HELYSZÍN: Hevesi Sándor Színház (Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső tér 3.)

SZERZŐ: Beaumarchais

CÍM: Figaro házassága vígjáték

FORDÍTÓ: Hamvai Kornél

RENDEZŐ: Alföldi Róbert

SZEREPLŐK: Sztarenki Pál, Tánczos Adrienn, Szakály Aurél, Pap Lujza.

JEGYÁR:2000 Ft,2600 Ft

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.