Bélyeg

Nem kell messzire menni. Mármint akkor, ha elhibázott jogértelmezésre akarunk példát találni. Néhány hete, az FTC–Videoton meccsen antiszemita mocskolódás kíséretében bántalmazták a Raoul Wallenberg Egyesület elnökét, mert szólni merészelt néhány suhancnak, hogy kissé halkabban éltessék a fasisztákat meg a nácikat.

Orosz Ferencnek eltört az orra, kórházba került. A szakzsargonban így mondják: nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A rendőrség nem talált rasszizmusra utaló jelet, és egyszerű testi sértés miatt kezdett nyomozni.

Hasonló szemérmességnek más esetekben nyoma sincs. A Miskolci Törvényszék többéves börtön- és fegyházbüntetésre ítélt – egyelőre nem jogerősen – kilenc sajóbábonyi romát közösség tagja elleni erőszak, tehát gyűlölet-bűncselekmény miatt. A romák 2009-ben, egy szélsőjobbos demonstráció alkalmával – kétségtelenül megengedhetetlen módon, brutálisan – támadtak rá olyanokra, akiket gárdistáknak gondoltak. A tárgyalásról szóló hírek alapján biztosak lehetünk abban, hogy nem tévedtek nagyot.

A cigányok szembeszálltak – újból hangsúlyozzuk: törvénysértően – a településükön vonulgató rasszistákkal. A bíróság erre őket bélyegezte rasszistának.

Emberi jogi szervezetek egy tavalyi rendezvényen számoltak be arról, hogy gyűlölet-bűncselekmény miatt nálunk évente csupán nyolc-tíz elmarasztaló ítélet születik, és rendőrségi eljárás is mindössze néhány tucat alkalommal indul. Svédországnak valamivel kevesebb lakosa van, mégis több mint ötezer ilyen ügyet regisztrálnak évente. A magyar jogvédők ezért mondják, hogy idehaza a rasszista bűncselekmények túlnyomó többségét meg lehet úszni. Feltéve persze, ha nem roma a vádlott. (A szerk.)

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.