A pénzügyi és gazdasági válság a vártnál jóval tovább tart, és társadalmi következményei is rendkívül súlyosak. Az állástalanok száma minden eddiginél magasabb, a recesszió, a munkanélküliség és a gazdasági stagnálás pedig szociális vészhelyzetet idézett elő. Mindezek együttesen egész Európában rombolóan hatottak a politikai és gazdasági rendszerekbe vetett bizalomra. A nemzeti kormányok és az EU legfontosabb feladata ma ennek a bizalomnak a helyreállítása.

A munkanélküliség a legtöbb uniós országban a fiatal generációt különösen nagy mértékben sújtja. Az a tény, hogy ma már 7,5 millió 25 éven aluli fiatalnak nincs munkája, és nem is vesznek részt semmilyen oktatásban vagy képzésben sem (az uniós zsargonban ők az úgynevezett NEET-fiatalok), nemcsak jelentős gazdasági veszteségek forrása, hanem a társadalmi kohézió gyengülését és végső soron politikai bizonytalanságot is eredményezhet. 2012 decemberében az Európai Bizottság ezt szem előtt tartva fogadta el a fiatalok foglalkoztatásáról szóló csomagot, amelynek kifejezetten a fiatal álláskeresők segítése a célja.

A csomag részeként a bizottság javaslatot tett az ifjúsági garancia bevezetésére annak érdekében, hogy a tanulmányai befejezését vagy az állása elvesztését követő négy hónapon belül a 25 éven aluliak mindegyike megfelelő színvonalú állásajánlatot kapjon, vagy legalább lehetőséget arra, hogy folytassa tanulmányait vagy szakmai gyakorlatot szerezzen. Erről a megoldásról Ausztriában és Finnországban már bebizonyosodott, hogy képes fellendíteni a fiatalok foglalkoztatását. Az EU foglalkoztatási miniszterei ez év februárjában hagyták jóvá ezt az ajánlást.

Az ifjúsági garancia nem az első és nem az egyetlen olyan bizottsági kezdeményezés, amely a fiatalok esélyeinek javítását célozza. Hamarosan beindítjuk a tanulószerződéses gyakorlati képzést szolgáló európai kezdeményezést, hogy elősegítsük a legjobb képzési modellek átadását azoknak az országoknak, amelyekben ezek az alapok gyengék voltak. Az EURES európai álláskereső szolgáltatás fejlesztése is segíteni fog a munkát keresőknek feltérképezni, hogy hol vannak álláslehetőségek, a munkáltatóknak pedig abban, hogy megfelelően képzett alkalmazottakat találjanak.

Az uniós finanszírozás fontos szerepet játszik a munkanélküli fiatalok támogatásában. Tavaly a bizottság a tagállamokkal együttműködve csoportosította át az uniós strukturális alapokat, hogy gyorsan lehessen tenni az ifjúsági munkanélküliség ellen abban a nyolc tagállamban, ahol a legsúlyosabb a probléma (Görögország, Spanyolország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Portugália és Szlovákia). A nemzeti és bizottsági szakértőkből álló munkacsoportok munkája alig több mint egy év alatt lehetővé tette e nyolc ország számára, hogy 16 milliárd euró uniós forrást különítsenek el erre a célra, segítve ezzel 780 000 fiatalnak, valamint 55 000 kis- és középvállalkozásnak.

A szociális beruházások célját szolgáló uniós források szintén alapvető fontosságúak. Ezért örömteli, hogy a februári uniós csúcson az Európai Tanács javaslatot tett egy új pénzügyi eszköz, az ifjúsági foglalkoztatási alap létrehozására, amelynek költségvetése a 2014–2020 közötti időszakra 6 milliárd euró lesz. Ezenfelül az is szükséges azonban, hogy ugyanebben az időszakban az Európai Szociális Alap jelentős részesedést kapjon az uniós kohéziós finanszírozásból.

A válság egyértelművé tette, hogy sokféle szakpolitikai eszközt kell igénybe vennünk a foglalkoztatás fenntartható növelése érdekében.

Recesszió idején hangsúlyosabb szerepet kell kapniuk a keresleti oldalon történő beavatkozásoknak: ilyen lehet például a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok jelentős csökkentése. A közelmúltban Olaszországban és Szlovéniában meghozott intézkedésekhez hasonló strukturális reformok is szerepet játszhatnak a munkaerőpiacok dinamizálásában. Szükség van a képzési programokba és az állami foglalkoztatási szolgálatok fejlesztésébe való jelentősebb beruházásra is.

Nyilvánvaló, hogy a szociális párbeszéd – a munkavállalók és a munkáltatók képviselőinek érdekegyeztetése – döntő szerepet játszik az ilyen reformok megtervezése és végrehajtása terén. A tapasztalatok szerint a szociális párbeszéd figyelmen kívül hagyásával bevezetett reformok esetében kisebb a valószínűsége annak, hogy a reformokat megfelelően hajtják végre, és hatásuk tartós marad.

Ezek a foglalkoztatási kezdeményezések segíthetnek abban, hogy a kiút a válságból egyben új munkahelyek létrehozásával is együtt járjon – ugyanakkor az általános makrogazdasági feltételeknek is természetesen javulniuk kell. Az Európa gazdasági fellendülésére vonatkozó hosszú távú, fenntartható stratégia alfája és ómegája az euró talpra állítása.

A kilábalási stratégiának biztosítania kell, hogy olyan monetáris unióval rendelkezzünk, amely erősebb kohéziót eredményez, nem pedig az EU gazdasági és szociális polarizációját. Európa nem vallhat kudarcot ezen a téren. A szociális válság elleni küzdelem pedig ott kezdődik, hogy munkahelyeket teremtünk fiataljaink számára, akik a jövő letéteményesei.

A szerző az Európai Unió biztosa

 ***

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

– Ez egy elveszett nemzedék. Őket már nemcsak a munkanélküliség sújtja, hanem a feketemunkanélküliség is!