Viktor és Vlagyimir
Kedvenc lapom, a PNAS. 2013. január 8-i (Vol. 110. No. 2 p. 448–452.) számában jelent meg egy elemzés – Field experiment estimate of electoral fraud in Russian parlamentary election – a legutóbbi orosz választásokat befolyásoló választási csalásokról. A cikk abból a szempontból érdemel figyelmet, hogy szerzői kimutatják, a 2011. december 11-i parlamenti választásokat alapvetően befolyásolták a választási csalások. A kutatók becslése szerint a választások nyertese az Egységes Oroszország Párt a szavazatok 47 százaléka helyett a valóságban mintegy 11 százalékkal kevesebb szavazatot, csupán 36 százalékot szerzett.
A választási csalások az önkényuralmi rendszerek sajátságai, és hozzájárulnak ahhoz, hogy az azokat kézben tartó mozgalmak és vezéreik a hatalomban maradjanak. A választási csalások csökkentik a társadalmi döntéshozatal demokratikusságát, a politika átláthatóságát, és a vezetők felelősségre vonhatóságát, így – közvetve – előidézik a gazdasági problémák súlyosbodását. Ugyanakkor komoly kihívást is jelentenek, mert nehezen bizonyíthatóak. A PNAS-cikk abból a szempontból érdemel figyelmet, mert olyan módszertant alkalmazott, amely egyértelművé teszi a választási csalás tényét, ráirányítja a figyelmet elkerülésének lehetőségeire.
A kutatók, egy független polgári csoport szervezésében mintegy 500 megfigyelőt képeztek ki, és küldtek – meglepetésszerűen –Moszkva körzetének véletlenszerűen kiválasztott 156 választási helységébe. (Az esetek jelentős részében a szervezők megengedték nekik, hogy jelen lehessenek a választóhelyiségben, és megkapták a hivatalos jegyzőkönyveket is.) A megfigyelők információt szolgáltattak arról, hogy az adott helyen milyen szavazati arányt ért el a végső győztes Egyesült Oroszország Párt. A kutatók ezután egyszerűen összevetették a megfigyelt szavazóhelységekben elért eredményeket a „megfigyeletlen” szavazóhelységek eredményeivel, és azt találták, hogy ahol független megfigyelő volt, ott szisztematikusan 10 százalékkal kevesebb szavazatot kapott a győztes, és ugyanennyivel többet az ellenzék. A szavazóhelységek többnyire egyetlen épületben voltak, így az összehasonlítás megalapozottnak mondható.
Egy további, statisztikai módszer, szintén „látványosan” mutatta a csalások tényét. Összevetették a „megfigyelt” és a „megfigyeletlen” szavazóhelységekben elért eredményeket, és azt találták, hogy a független megfigyelők által ellenőrzött esetekben, az eredmények eloszlása – a várakozásnak megfelelően – „normális” volt. Ezzel szemben a megfigyelő nélküli szavazóhelységekben „kétpúpú” eloszlást kaptak, amely a „normális” görbe, és egy a csalás által befolyásolt görbe egymásra rakódásából jött létre. Vagyis, pusztán a szavazóhelységekben elért eredmények eloszlásának elemzése egyértelművé teszi a csalások tényét.
Az orosz választások eredményének jegyzőkönyvét a hivatalos ellenőrző bizottság valamennyi tagja aláírta. A visszaélésekre vonatkozó felvetéseket az elnök és a bizottság tagjai elutasították. A végleges eredmények szerint a december 4-i törvényhozási választáson a kormányzó Egységes Oroszország 49,32 százalékot ért el. Ez a tény aláhúzza: egy autokratikus hatalomnak számtalan eszköze van, hogy a maga javára fordítsa a választásokat. Persze minél inkább kiépültek a demokrácia intézményei, és minél inkább elfogadják a polgárok az ennek megfelelő játékszabályokat, annál inkább kényszerül a hatalom sokféle, önmagában nem meghatározó, összességében mégis a választásokat alapvetően befolyásoló stiklikre, csalásokra, törvénytelenségekre. De ne legyen illúziónk, az önkényuralmi hatalom mindent megtesz önmaga átmentésére. Ennek tükrében kell szemlélni a Fidesz új törvényét, amely korlátozza a külföldi megfigyelők jelenlétét, csak pártok megfigyelőit engedélyezi, azt is csak akkor, ha ketten vannak (!), és amely az alapvetően kormánypárti ellenőrzés alatt álló Nemzeti Választási Bizottságnak szinte abszolút döntési jogot biztosít.
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.
