Az Iparművészeti Múzeum a Nemzeti Kulturális Alap hathatós támogatásával tavaly korszerűsítette számítógépes műtárgynyilvántartását, és ennek alapjain elkészítette új online gyűjteményi adatbázisát. A folyamatosan gazdagodó site-on már most hozzávetőleg kétezer műtárgyat csodálhat és ismerhet meg a szépre éhes publikum. Csak időből lenne több.

Orbán Viktor nemrég találkozott Vlagyimir Putyinnal és röviden tárgyaltak a „feleket kölcsönösen érdeklő” témákról. Arról, hogy a megbeszélésen szóba került-e az alábbi téma – lévén hogy nem adtak ki közös közleményt – nem tudok, de ha van ügy, amely mindkettőjüket érdekelheti, akkor ez az.

Nincs kietlenebb látvány, mint egy vak reklámtábla egy szántóföld közepén. A pozíció eleve szürreális, egyetlen, óriás vaslemez a messzi ég alatt, ráadásul már nem is hirdet semmit, üres és céltalan a végtelen mezőn, a kékes vizű csatorna hátterében.

1971. április 8-án az Esti Hírlapban jelent meg a hír, mely szerint Locomotiv GT néven új zenekar alakult. Először kissé fellengzősnek tetszett, hogy az együttest azonnal „supergroup”-ként emlegették, de hamar kiderült: Barta Tamás (Hungária), Frenreisz Károly (Metro), Laux József (Omega) és Presser Gábor (Omega) valóban olyan zenekart hozott létre, amely a későbbi személycserék ellenére is évtizedeken át a hazai könnyűzene meghatározó csapata lett.

Meglehet, a Real Madrid számára az utolsó lehetőség a BL-nyolcaddöntő, hogy ne legyen szégyenteljes az évad.

Nyalókának szánt modellek vigyorogtak az óriásplakátokról, dúlt az árháború, több autót kétmilliónál olcsóbban meg lehetett venni, miközben dőltek ránk a hitelajánlatok 170 forintos svájcifrank-árfolyamon. Napjainkban nemcsak a devizakurzus változott, hanem az autók árcéduláját is jelentősen átírták. Ami nem változott, hogy ma sem a legkisebb a legolcsóbb, erre gyorsan ráébrednek a vevők a szalonokban portyázva és az árlistákat böngészve.

Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy az előzetes várakozásokkal szemben csak három cég szerepelt eredményesen azon a tenderen, amelyet utazási irodáknak írtak ki az állami utazások szervezésére, összesen 8,4 milliárdos kerettel. Úgy tudjuk, hogy a Weco (Chemol Travel), az OTP Travel és az IBUSZ versenyezhet majd az állami megbízásokért, kikerült viszont a körből a Malév Air Tours, amely az állami utaztatás piacának jelentős szereplője volt. A Malév bukását, majd felszámolásának megindítását követően került az iroda a Magyar Fogászati Turizmus Szervező Kft. tulajdonába, amely Szűcs László és Orbán Viktor kormányfő családi fogorvosa, Bátorfi Béla közvetett érdekeltsége.

A politikai után a szakmai vita is elkezdődött arról, mennyire jártunk jól vagy rosszul a 2014 utáni uniós források elosztásánál. Az uniós költségvetés önmagában csökkent: míg a 2007 és 2013 közötti ciklusban – 2011-es árakon – 994 milliárd eurót osztottak fel, addig 2014 és 2020 között 3,7 százalékkal kevesebb, 960 milliárd jutott a tagállamoknak. A kevesebből többet szerezni nagyon nehéz: a nem kormányzati szakértők szerint ez nem is sikerült.

A magyar agrárium nem jár rosszul az Európai Unió 2014-ben kezdődő, hétéves költségvetési ciklusában – mondta Raskó György, az EU által felkért tanácsadó, agrárközgazdász. Tájékoztatása szerint a legfontosabbnak számító, évenkénti földalapú támogatás a 27 tagállamban 43,4 milliárd eurós összegről 42,8 milliárdra csökkent ugyan, de a magyar tárgyalók sikerét dicséri, hogy az újabb tagállamok között hazánk járt a legjobban.

Az elsők között honosítottam magam az új állampolgársági törvény szerint, de időnként, habár két állam állampolgára is vagyok, mégis hontalannak érzem magam, és nem is vagyok egyedül ezzel a fájdalmas érzéssel. Igyekszem felejteni, de mégis jólesett, amikor Mesterházy Attila nemrég bocsánatot kért az MSZP nevében a sikertelen népszavazás körüli tévelygéseikért.

„A birkózás, ez az emberiséggel egyidős sportág annak is köszönhette fennmaradását és örökös megújulását, hogy mindig kereste, s meg is találta a helyét a világban, a különböző korokban” – írja elnöki köszöntőjében dr. Hegedüs Csaba a Magyar Birkózó Szövetség honlapján. „Mr. Tus”, a századik magyar olimpiai aranyérem tulajdonosa aligha gondolta volna, hogy szavai egyszer még szomorúan aktuálissá válhatnak. Mert tegnap délelőtt óta valószínűsíthető: az ősi sportág a jövőben a legkevésbé sem találja majd a helyét a világban...

Amikor egy országban két etnikum között erős konfliktus van, az leegyszerűsítve kétféle következménnyel járhat. Egyrészt fokozódhat a feszültség egészen addig, amíg az már kibírhatatlan mértéket ölt, s a konfliktus polgárháborúba torkollik vagy a többség egyszerűen elnyomja a kisebbséget – legrosszabb esetben gettósítás, deportálás, népirtás keretében. Másrészt viszont csökkenhet is a feszültség, és hosszú távon elérheti azt a szintet, amelyen lehetséges a békés együttélés.

A hónap elején indult meg a termelés a szentgotthárdi Opel új Flex-üzemében, és máris magyarországi telephelyének további bővítéséről döntött a General Motors. Az erről szóló megállapodást Orbán Viktor miniszterelnök és Joachim Koschnicke, az Adam Opel alelnöke jelentette be. A 130 millió eurós bővítés száz új munkahelyet és évi százezer darabos kapacitásnövekedést jelent, így évente 600 ezer benzines és dízelhajtóművet gyárthatnak Szentgotthárdon. Az üzembe és annak fejlesztésére eddig 1,4 milliárd eurót fordított az Opel.

Észak-Korea konkrét időpontot meg nem adva előre jelezte ugyan, hogy robbantani fog, mégis némiképp meglepte kedden a világot, mindenhonnan tiltakozást váltva ki a bejelentéssel: sikeresen végrehajtotta immár harmadik atomkísérletét. A nemzetközi közösség ugyanakkor a nap folyamán csak valószínűsítette ezt, mert nukleáris robbantást csak a levegőben terjedő részecskékből, napokkal később tudnak csak méréssel igazolni. Mindenesetre az Átfogó Atomcsendszerződés Szervezetének illetékesei Bécsben azt közölték „robbanásszerű eseményről” beszélve, hogy kétszeres magnitúdót mértek Észak-Korea térségében a 2009-es robbantáshoz képest. A mostani detonáció a Richter-skála szerinti 4,9-es erősségű mesterséges földrengést váltott ki.

Két év után sikeres kibocsátással tért vissza a nemzetközi kötvénypiacra a magyar állam. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) összesen 3,25 milliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt öt- és tízéves lejárattal, amelyből 1,25 milliárd dollárt tettek ki az ötéves lejáratú, míg 2 milliárdot a tízéves lejáratú papírok. A kereslet óriási volt: a hírek szerint összesen több mint 12 milliárd dollárnyi vásárlási igény érkezett a magyar állampapírokra. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője még előzetesen úgy vélekedett: 2,5-3 milliárd dollárnyi állampapír eladását lehetne jelentős sikerként elkönyvelni.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság végrehajtó testülete úgy döntött: azt javasolja, hogy a birkózást száműzzék a 2020-as ötkarikás játékok programjából. E határozat szépen illeszkedik a szervezet politikájához: a NOB úgy viselkedik, mintha profitorientált cég lenne, amelynek legfőbb feladata a haszon maximalizálása. Így a nézettségi adatok, a szponzorok és a lobbisták alkotta Bermuda-háromszögben barangol. Apró szépséghiba, hogy az arisztokratikus, korrupciós ügyekkel terhelt társulat tagjai nem felelnek határozataikért senkinek, de sokat tesznek azért, hogy a testkultúra ünnepe vásári mulatsággá váljon, amelyen a hotdog-zabálás is helyet kaphat a műsorban, ha több nézőt ígér, mint például az öttusa.