Legalább 27 halott az Egyiptomhoz tartozó Sínai-félszigeten, félszáz Pakisztánban, miközben a Fülöp-szigeteken nemzeti gyásznapot tartottak a lázadó fegyveresek 44 kommandós áldozatának emlékére. Kezd riasztó lenni a globális terrorizmus mérlege.

Óriási vihart kavart az elmúlt napokban Franciaországban az „apartheidvita”, amelyet Manuel Valls miniszterelnök robbantott ki, és amely része a Párizsban hetek óta tartó önvizsgálatnak: mi váltotta ki a január eleji, tizenhét ártatlan áldozat életét követelő párizsi terrorhullámot?

„Ugyan már, hisz Erdogannak vége!” – legyint a mozgóárus Isztambul központjában, a Bayezid II mecsetnél. Társával dagadó nyaki erekkel fújják, csak fújják a sípot, így híva fel a figyelmet magukra, valamint egyetlen, bár több példányban is kapható termékükre, a modern országalapító, Kemal Atatürk (1881–1938) arcmásával díszített török lobogóra.

Már csak ilyen a szaúdi uralkodók sorsa: a 90 évesen, pénteken elhunyt Abdullah királyt érdemi hatalmán, azaz koronahercegi idején jócskán túlmenően érte a halál, miközben öccse, a most helyére állt Szalman bin Abdel-Aziz is 79 évesen léphetett csak a szunnita iszlám és egyben az arab világ 31 milliós kulcshatalmának trónjára. Abdullah tüdőgyulladásban szenvedett, és legutóbb az óév utolsó napján került kórházba.

A globális növekedéssel vagy az olajárral kapcsolatos kérdőjelek mellett Frankfurtra és Athénra is szemüket vetik a ma kezdődő Világgazdasági Fórum résztvevői.

Nem feltétlenül egyetérteni, hanem – meghívásra – konzultálni, valamint Raoul Wallenbergre, a második világháború idején zsidókat mentő svéd diplomatára emlékezni érkezett Budapestre Urban Ahlin, a Riksdag, a skandináv ország parlamentjének szociáldemokrata elnöke.

Nem lehet megakadályozni egy újabb terrorcselekményt, állítja az Európai Unió illetékes koordinátora, miközben nem csak Franciaországban gyakorolják a rendfenntartók a „párizsi forgatókönyvet”. Kedden megadták a végtisztességet a múlt heti vérengzések három rendőráldozatának, Izraelben pedig a négy zsidó halottat temették el.

Ha rendőrállamot nem is építenek ki, a múlt heti terrorhullám nyomán napirendre került Franciaországban a fokozott ellenőrzés és a szabadságjogok esetleges korlátozása. Tízezer katonát vezényelnek ki, miközben a felelősséget is igyekeznek kideríteni: Hol szúrhatták el a titkosszolgálatok?

Minél jobban beleolvas az ember ebbe az élettörténetbe, annál inkább úrrá lesz rajta a kérdés: Hogyhogy korábban senki nem írt róla könyvet? Pedig regények lapjaira kívánkozik. A főhős volt csehszlovák katona (tüzér hadnagy), még előtte felvidéki magyar grófi sarj, nyelveket beszélő, sármos, jól sportoló fiatalember, majd zsidómentő karmelita szerzetes francia állampolgár, a Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrend lovagja. Mindszenty József későbbi bíborossal együtt avatták őket 1938-ban.

Meglehetősen ördögi forgatókönyv: Franciaországban éppen aznap került a boltokba Michel Houellebecq botrányíró legújabb, egy franciaországi iszlám köztársaságot vizionáló regénye, amikor Allah Akhbar felkiáltással mészárlást rendeztek a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségében.

Ezt valóban nehéz felülmúlni, talán a thai király ér csak a nyomába: a jelenlegi olasz köztársasági elnök ugyanis még 1945-ben kezdte politikai pályafutását. Az idén 90 éves Giorgio Napolitano hamarosan távozik posztjáról: mint arra számítani lehetett, korára hivatkozva be is jelentette búcsúját újévi beszédében.

Az óévben hétezren vándoroltak ki a franciaországi zsidó közösségből Izraelbe, 2015-ben pedig már tízezret várnak közülük – közölték csütörtökön. Ezzel utcahosszal a nyugat-európai ország lett a zsidók első számú „kibocsátó állama”. Az antiszemita cselekmények is csaknem megkétszereződtek ez idő alatt Franciaországban.

Európa lemarad a nagy világpolitikai osztozkodásban: az Egyesült Államok, Kína és Oroszország jelenti a fő erőközpontokat. 2014 meglepetésszervezete, az Iszlám Állam és a nemzetközi terrorizmus alakváltozásai eközben továbbra is kihívás elé állítják a glóbuszt – vélekednek 2015-öt prognosztizálva a megkérdezett biztonságpolitikai elemzők.

Csaknem negyedmillió ember halt meg, és 1,7 millióan váltak földönfutóvá az éppen tíz éve, 2004 karácsonyán bekövetkezett ázsiai szökőár nyomán. Könnyű mindent a természetre fogni. 2012-re a katasztrófaelőrejelző-teszt csődöt mondott Indonéziában – emberi okokból.

Szabadon engedték pénteken Törökországban a Zaman főszerkesztőjét, ám ezzel sem csitult a viszály az Erdogan-rendszer és a Nyugat, különösen az Európai Unió között. Ugyanakkor Ankarában járt magyar újságírók előtt illetékesek egyszerűen maguk mögé mutattak: a térkép önmagában szemléltette az ország felértékelődését.

„Mit lehet mondani az olyan országról, ahol ez megtörténhet?" - teszi fel a kérdést a The News International, Pakisztán vezető angol nyelvű napilapjának szerdai szerkesztőségi cikke az előző napi, 148 halálos áldozatot követelt terrortámadás nyomán.